Page 200 [200]
Szociális rehabilitáció és identitásképzés a Magdolna negyedben « 199
19
ram konkrét beindulása idején már a , cigánygettó" fogalma került a diskur¬
zusok előterébe. Így Futó Péter, a szociális rehabilitáció középső-józsefvárosi
esélyeiről szóló 2003-as tanulmányában, a kerület társadalomföldrajza kap¬
csán már egyértelműen az etnikai sajátosságot emelte ki, vagyis úgy fogal¬
mazott, hogy a Magdolna negyednek nevezett terület bizonyos utcái , szinte
teljesen mértékben sroma utcákw"."" Mindazonáltal Futó is megemlítette,
hogy bár a prostitúció kiszorult a közterületekről, a városnmegyedben még
mindig megtalálhatóak voltak az úgynevezett, a Józsefváros szocializmus
alatti, elsősorban rendőrségi narratíváiból ismerős , fertőzött területek"?
A kerületben zajló rehabilitációnak összesen három súlyponti területét
jelölték ki: az elsőként átalakított belső-józsefvárosi (Palotanegyed), az azt
követő középső-józsefvárosi (Corvin-Szigony, később csak Corvin negyed),
valamint 2004-től az ugyancsak középső-józsefvárosi (Magdolna negyed)
területet. Az okok között tehát, amiért nem a szociális rehabilitációval kezd¬
tek - ahogy az a Sárkány Csillával készült interjú fent idézett részletéből is
kiderült - a kerület rossz híre és az ebből fakadó előnytelen piaci pozíció,
valamint a Magdolna negyed kezelésével kapcsolatos, fent említett bizony¬
talanság szerepelt. Először tehát befektetőket és új lakosokat akartak a kerü¬
letbe csalogatni, vagyis a végbement rehabilitációt szükségszerűen majdnem
totális lakosságcserével tervezték el mind a Palotanegyedben, mind a Corvin
negyedben, és csak ezután lehetett a helyi lakosság helyben tartásával és be¬
vonásával járó, szociális rehabilitációt megkezdeni. Ahogy Erdősi fogalma¬
zott a vele készült interjúban:
, itt annyira rossz volt a helyzet, eladhatatlan telkek voltak például a Futó
utcában, idejöttek a befektetők és nem értették, hogy senki nem akar lakást
venni és éveken keresztül állt itt minden. Ők igazából a kettes tömbbel (Pa¬
lotanegyed) kezdtek, aztán jött a Corvin sétány program, ami meg tudja
változtatni Józsefváros image-ét és piaci pozícióját és csak ezt követően le¬
hetett elindítani a másik programot, amiben ott lehet tartani az embereket
és az ő helyzetükön változtatni."
A lakosságcserével járó rehabilitáció nem csak a VIII. kerületben valósult
meg: a rendszerváltást követően, egészen a 2000-es évek közepéig a szom¬
szédos IX. kerületben, a Ferencvárosban is végbement két, kifejezetten si¬
emberi jogait a prostitúcióval kapcsolatban?, http://www.prostitucio.hu/cedaw.arnyekjelentes.pros¬
titucio.reszlet.htm (utolsó letöltés: 2012. október 14.).
5 Futé Péter 2003: À szociälis vérosrehabilitäcié esélyei Kôzéps6-J6zsefvéros és Kôzéps6-Erzsébetväros
szlömösödő negyedeiben. BKÁE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék. Budapest. 15.
532 Futó Péter: i.m. 19.
53 Részlet az Erdősi Sándorral 2010. december 20-án felvett interjúból.