Page 198 [198]
Szociális rehabilitáció és identitásképzés a Magdolna negyedben + 197
nehéz lesz változtatni." Ugyancsak 1997-ben készült el Budapest Városre¬
habilitációs Programja, melynek továbbgondolásában, a 2000-es évek elején
elkészült Budapesti Városfejlesztési Koncepcióban szerepelt először a szociá¬
lis városrehabilitáció gondolata. A 2003-as dokumentumban ugyanis, kibő¬
vítve a Városrehabilitációs Programban megfogalmazott rehabilitációs kö¬
vetelményeket, helyet kapott az Európai Unióban addigra elterjedt szociális
rehabilitáció gyakorlata, beemelve a , fenntartható társadalmat és közösségi
gondoskodást", mint stratégiai célt. Anélkül, hogy részletesen belemen¬
nénk a budapesti városrehabilitációs törekvések szabályozási és stratégiai
történetébe, fontos kiemelni néhány további, a szociális rehabilitációval ösz¬
szefüggő eseményt. 1997-ben született meg az a fővárosi rendelet, amely lét¬
rehozta a városrehabilitációs keretet, így ettől kezdve a kerületi önkormány¬
zatokon kívül a főváros is elkülönített forrásokat erre a célra. A rendelet,
melyet a kezdetekben sok kritika ért amiatt, hogy nem differenciált rászo¬
rultság alapján a pályázó társasházak között, számos módosítás után végül
2005-ben emelte be a támogatható programok közé a szociális rehabilitációt.
A szövegben pontosították, hogy milyen követelményeknek kellett megfe¬
lelnie egy rehabilitációs programnak: tartalmaznia kellett helyzetfelmérést,
részletes rehabilitációs tervet és monitoring programot, valamint biztosíta¬
nia kellett a helyi lakosság, a különböző programokban érintett tulajdonosok
és a helyi civil szervezetek bevonását annak érdekében, hogy a rehabilitá¬
ció komplex módon jöhessen létre." Így, támaszkodva az előző fejezetben
megfogalmazott kritériumokra, a kezdeti tervek tartalmazták a participatív
rehabilitációs gyakorlat legfontosabb elemeit.
Egyfelől tehát feltűnt a szociális rehabilitáció gondolata a fővárosi szintű
dokumentumokban, másrészt, ahogy azt Erdősi Sándor, a Magdolna Negyed
Program vezetője egy 2010 decemberében készült interjúban felidézte, pár¬
huzamosan egy másik szálon is elkezdődött a közösségi részvétellel történő
negyedrehabilitáció tervezése. A VIII. kerületet, mint konkrét modell-tere¬
pet Alföldi György, a Rév8 Zrt. vezetője választotta ki, hogy a külföldi ta¬
pasztalatok és regenerációs példák után ezen a helyen is hasonló programot
valósítsanak meg. A VIII. kerületben lezajlott rehabilitációs programok vizs¬
gálata kapcsán fontos jelezni, hogy a szociális rehabilitációnak nevezett Mag¬
dolna projektet - nem véletlenül - megelőzte kettő, piaci alapú és egymáshoz
képest is teljesen más szemléletet képviselő program is. Ahogy Sárkány Csilla
fogalmazott:
524 Részlet a Sárkány Csillával 2011. január 7-én felvett interjúból.
Somogyi Eszter - Szemző Hanna - Tosics Iván 2007: Városrehabilitáció kétszintű önkormányzati
rendszerben: budapesti sikerek és problémák. In Enyedi Görgy (szerk.): A történelmi városközpon¬
tok átalakulásának társadalmi hatásai. MTA Társadalomkutató Központ. Budapest. 70-72.
526 Somogyi-Szemzé-Tosics: i.m. 74-76.