Page 194 [194]
SZOCIÁLIS REHABILITÁCIÓ ÉS
IDENTITÁSKÉPZÉS A MAGDOLNA
NEGYEDBEN
, Az identitást nem boltban árulják, idő kell a kialakulásához.
Pláne, ha az egy már létezőt hivatott felváltani.
Mert ha az itt lakókat kérdezzük, hogy ők hol laknak,
mondhatják az utcájuk nevét, vagy hogy a Nyolcban (Nyócban),
de kis esélye van annak, hogy a Magdolna negyedet említik."
A szociális rehabilitáció egyik első és máig legnagyobb vállalású magyar¬
országi példájának, a Magdolna Negyed Programnak (MNP) a vizsgálata
történészi-társadalomtudományos szempontból tűnhet nehézkes vállalko¬
zásnak, hiszen a 2005-2015-ig tartó program, illetve annak néhány, további
évekre is túlnyúló része meglehetősen jelen idejű, így következtetéseket és
hatásokat egyelőre nehéz volna levonni belőle. Mielőtt azonban a következő
bekezdésekben, szigorú időhatárok felállításával és csak a negyedrehabilitá¬
ció első, talán legfontosabb intézkedéseit mutatnám be, illetve csak bizonyos,
a könyv szempontjából releváns szempontot vetnék fel, ki kell térni magára
az elnevezésre, vagyis a külföldi szövegkörnyezetben inkább használt partici¬
patív, és a józsefvárosi kontextusban szociálisnak nevezett rehabilitációk kö¬
zötti szemantikai és (impliciten működésbe lépő) ideológiai különbségekre.
Ahogy Csizmady Adrienn és munkatársai megjegyezték, a , szociális város¬
rekonstrukció? összetételben a , szociális" jelző valójában igencsak vitatható,
hiszen a városrekonstrukciónak nem egy jól elkülöníthető típusát definiál¬
ja. Ha abból a feltételezésből indulunk ki, hogy minden lényeges várospo¬
litikai beavatkozás hatással van az érintett terület társadalmi összetételére,
az ott lakók helyzetére, akkor helytelen csak a legszegényebb városrészeket
érintő beavatkozásokat ilyen módon nevezni, leszűkítve a , szociális" jelzőt.
Ez ugyanis nem csupán az adott beavatkozást különíti el, jelezve, hogy az
nem , rendes" városrekonstrukció, hanem azt is is sugallja, hogy amikor nem
marginalizált környékeket érint a rehabilitáció, akkor annak nem lesznek
társadalmi összefüggései és következményei."
Visszatérve a városnegyedben folyó rehabilitációs munkák elemzésére,
a könyv fókuszának megfelelően elsősorban a negyed identitását befolyásoló
53 Bálint Mónika: Nagyítóval a remény nyomában. A józsefvárosi Magdolna-negyed felfedezése. Re¬
cenzió Tábori Zoltán: Magdolna negyed című könyvéről. http://maneszota.gportal.hu/gindex.
php?pg-32798176 (utolsó letöltés: 2012. október 17.).
54 Csizmady Adrienne-Csanádi Gábor-Kocsis János Balázs-Kőszeghy Lea és Tomay Kyra 2012: A város¬
rehabilitáció társadalmi hatásai / Social Conseguences of Urban Renewal. Project Report. OTKA. 8.