Seite 172 [172]
Rituális identitásképzés s 171
alternatív városi identitást kínál azon városlakók számára, akik mindennap¬
jainak egyre kevésbé állandó helyszíne egy adott város vagy városrész. Végül,
a , nagy események" ambivalens hatásmechanizmusának következtében egy
ilyen esemény egyszerre próbál meg lokális identitást kialakítani, és globális¬
sá, széles körben láthatóvá válni. A kulissza ezzel szemben a kisebb lépték,
vagyis az egyes szubkultúrák, kisebbségi csoportok térhasználati szokásaira,
nyilvánossághoz fűződő kapcsolatára utal. A kulisszák használatakor sokkal
jelentősebb hangsúlyt kapnak a közösség által létrehozott, továbbfejlesztett
felületek, az önábrázolás, a közösség önreprezentációjának terei."
A metaforikus színházi terek tehát dinamikus és változó határvonalak
mentén válnak szét: a városi színpad és a kulisszák komplex kulturális, tár¬
sadalmi, gazdasági és politikai erőviszonyokra reflektálhatnak, melyek kö¬
zül a városi fesztiválok csak egy, ugyanakkor jelentős exponálódási felületet
jelenthetnek. A Szíjártó-féle distinkció, vagyis színpad és kulissza elviekben
átjárhatatlan kettőse azért is izgalmas, mert a fejezet további részében bemu¬
tatandó VIII. kerületi fesztiválok esetében véleményem szerint a két felfogás
kombinálódik. Bár a vizsgált rendezvények nem igazán , nagy események"
voltak, azaz közel sem kívánták megszólítani egész Budapestet és annak la¬
kosságát, hanem csak egy szűkebb, kulturálisan meghatározott térre kon¬
centrálódtak, főleg egy etnikai kisebbséget reprezentálva, az identitásépítés
lehetősége mégis adott volt. Az alkalom, hogy a mindennapokban stigma¬
tizált, a nagyváros diskurzusaiból, eseményeiből rendre kimaradó VIII. ke¬
rületben fesztivált rendeztek, egyfelől lehetőséget adott az ott élőknek, hogy
a kulisszák mögül a színpadra kerüljenek, megmutassák magukat, másrészt
a város többi lakójának, a kívülállóknak, hogy bemenjenek a városnegyed¬
be, közelebb kerüljenek annak társadalmi és kulturális valóságához. A város
, hagy eseményeiből" rendre kihagyott kerület egyszerre láthatóvá és láto¬
gathatóvá vált, a nyócker felkerül Budapest mentális térképére, lehetőséget
teremtve arra, hogy a városi közterek részeként a főváros kulturális emléke¬
zetébe beivódjon.
Autentikus fesztivál?
Végezetül, ahogy ez a többi reprezentációs példa esetében, úgy az etnikus
fesztiválok kutatásakor is érdemes utalni az autenticitás kérdésére. Az eddi¬
giekből is kiderült, mekkora tétje lehet egy ilyen eseménynek az identitás fel¬
vállalásakor, a többségi társadalom felé való megmutatkozás, illetve a tőlük
várt nyitás szempontjából. Ahogy ezt Cadaval és Reinhard tanulmányából
485 Szijarté Zsolt 2010: 67-69.