Seite 171 [171]
170 e Köztes terek
kulturalis disszonanciara is.*” A fesztiválok tehát olyan kitüntetett terepnek
tekinthetők, melyek jelentős hatással bírnak az etnikai identitás felvállalásá¬
ra, tematizálására, vagy éppen megkérdőjelezésére, kritikájára. Az , átmeneti
fázis" városi terei ütközőterepek kisebbség és többség számára, ahol az erede¬
ti társadalmi és hatalmi pozíciók átalakulhatnak, felcserélődhetnek.
A fesztivál mint színpad és kulissza
A színház világából kölcsönzött színpad és kulissza (vagyis az előtér és hát¬
tér) kettőse ugyancsak visszatérő metafora az etnikus, illetve általában vett
városi fesztiválok leírásánál. Míg Olivia Cadaval és Rick Reinhard a wash¬
ingtoni latino közösségek fesztiváljairól szóló tanulmányukban a két hely¬
szín etnikai identitáshoz és a közösség strukturális megjelenítéséhez szolgál
példával, addig Szíjártó Zsolt antropológus a városi nyilvánosság átalaku¬
lásánál alkalmazza a metaforát."" Cadaval és Reinhard szerint, bár kívül¬
ről homogénnek tetszhet egy etnikus fesztivál, belülről komplex interakciók
jellemzik; melyeknél a színpad (előtér) a fesztivált az egységes társadalmi
identitás kulturális kifejeződéseként szimbolizálja, a kulissza (háttér) pedig
az a tér, ahol a közösséget különbözőképpen megmozgató társadalmi, gaz¬
dasági, politikai témák és feszültségek előkerülnek. Szíjártó máshová helyezi
a hangsúlyt, nála nem a közösségen belül válik el a színpadon és a kulisszák
mögött zajló tevékenység, a saját identitással, kulturális gyakorlatokkal való
foglalkozás, az azokra való reflektálás, hanem a közösség és a rajtuk kívül
eső társadalom, illetve a döntéshozó társadalmi réteg között. Szíjártó szerint
a városi nyilvánosság alakváltozatainál a színpad a politikai, illetve hatalmi
elit által definiált és működtetett kulturális formát jelenti, azaz a várospoli¬
tika szintjét képviseli, a kulissza pedig a különféle szubkulturális csoportok
öntevékenységét takarja. A háttérben, a városi kulisszák mögött tehát sajátos
identitáspolitikák mehetnek végbe, melyek a lokális térhasználat , kis takti¬
káira építenek".
Szíjártó szerint a két színtér között nincs igazán átmenet, színpad és ku¬
lissza nem reflektálnak egymásra. A színpad ebben az értelmezésben az olyan
városi fesztiválokat jelenti, melyek gazdasági érdekek mentén , nagy esemény¬
nyé" válhatnak, dinamizálva a hétköznapi városi létet és egyben promotálva,
versenyképessé téve a várost. A fesztivál mint színpad Szíjártó szerint egyfajta
#6 Esman, Marjorie R. 1982: Festivals, Change and Unity: The Celebration of Ethnic Identity among
Louisana Cajuns. Anthropological Quarterly. Vol 55., No. 4. 199.
“7 Szíjártó Zsolt 2010: A városi terek átalakulása. In Szíjártó Zsolt (szerk.): Kéz/tér Fogalmak, nézőpon¬
tok, megközelítések. Gondolat Kiadó. PTE Kommunikáció-és Médiatudományi Tanszék. Budapest¬
Pécs. 64-67.