Oldal 157 [157]
156 e Köztes terek
kat, új etnikai függőségeket létrehozva, de olyan is előfordul, hogy maga a ki¬
sebbségi csoport tud új lehetőségekre szert tenni az etnobiznisz segítségével.
A megváltozott helyzet mindazonáltal keveset változtat a többség-kisebbség
viszonyának aszimmetriáján, a vágyott autenticitás pedig semmiképp sem
rögzíthető tulajdon vagy szituáció, hanem egy vitatott, változó tulajdonság.""
Mindezen problémák természetesen átszűrve, átértelmeződve, de a budapes¬
ti nyolcadik kerület kapcsán is felmerülhetnek úgy, hogy közben éppen az
alapvető kontextus változott: az idegen megismeréséhez innentől nem kellett
messzire menni, a más, az , egzotikus? a saját városon belül jöhetett létre.
A Beyond Budapest Sightseeing kezdetben Domján Manó szociális mun¬
kás és Baglyas György szociálpolitikus vállalkozása volt. 2007-ben hozták
létre, miután maguk is a kerületbe költöztek, és 2013-ban adták át vállalkozá¬
sukat három új tulajdonosnak, akik azonban az elsőként létrehozott, A Nyóc¬
ker málló pompája - szociokulturális kalandozás a Józsefvárosban című sétát
azóta is szervezik. Domján és Baglyas, ahogy a 2009 tavaszán velük készült
interjúból kiderült, korábban csak annyit észleltek a nyolcadik kerületből,
amit bárki más is, átutazóban: a körutat, a Rákóczi utat; emellett, társada¬
lomtudományi tanulmányaiknak köszönhetően, megvolt az alapvető érdek¬
lődésük egy szociálisan hátrányos helyzetű, marginalizálódott városnegyed
iránt. A Beyond Budapest nagyon hamar sikeres lett, az elmúlt évek során
folyamatosan nőtt a látogatottságuk. A 2000-es évek végén az érdeklődők fele
magyar, fele külföldi (jellemzően Nyugat- és Észak-Európából), a legtöbb lá¬
togató érthető módon a nyári, kora őszi hónapokban jött, ez alatt az időszak
alatt heti két-három túrát indítottak. A városnéző sétákon a létszám limitált
volt, tíz fővel maximalizálva, kivéve az olyan alkalmakat, mint a Kulturális
Örökségvédelmi Napokon, a Műemlékvédelmi Világnapon, illetve a Rákóczi
úti Köz-Tér Fesztiválon rendezett séták, ahol 40-100 fővel is szerveztek sé¬
tákat. Bár profit-alapú vállalkozásról van szó, a túravezetők az első években
hangsúlyt fektettek a kerületi, ingyenes fesztiválokon való részvételre, akár
kezdeményezőként-szervezőként, akár csak, mint programgazda." A Bey¬
ond Budapestnek különböző, tematikus vagy korosztályos túrái voltak, ezek
közül a vállalkozás kezdeti időszakában, valószínüleg éppen úttörő jellege
miatt, a legkedveltebb az angolul Socio-cultural walking tour, magyarul Nyóc¬
ker szeretettel nevet viselő séta volt. A ,,szocio-kulturalis” sétak és gazda¬
ik nagyon gyors hírnévre tettek szert; 2007 és 2012 között több mint száz
magyar és külföldi sajtómegjelenésük volt, szerepeltek több magyar televízió
adásában, illetve a Deutschland Radioban, a ZDF-en, bekerültek többek kö¬
#9 Comaroff - Comaroff: i.m.25.
+ Példäul ilyen volt a 2009. május 14-16. között megrendezett Magdi Fesztivál a Tavaszmező utcában,
mellyel a könyvben külön foglalkozom.