Page 124 [124]
OCR
Nyócker-reprezentációk e 123 kell találni a hétköznapi szóhasználatban, köröznie kell a lehető legkülönfélébb nyelvi regiszterek és társadalmi terek között." A , nyócker" kifejezésnek az elmúlt években stabil identitása lett; eredeti, a hivatalos nyelv általi, stigmatizáló használat meggyengült, helye a köznyelvben biztosnak tűnik. Úgy tűnhet, a kifejezés pontosan reprezentálja magának a városnegyednek a megítélését: egyszerre van benne valamilyen idegenkedés, rosszallás és érdeklődés, izgatottság. A 2000-es évek elején az interneten népszerű blog-kultúra városrésszel foglalkozó példái, mint például az egy helyi lakos naplójaként működő a www.nyocker.prae.hu, a számos civil összefogást és eseményt rögzítő www.8ker.blog.hu, vagy az omladozó házakat és a benne lakókat megörökítő fotóblog a www.nyoc.blog.hu esetében visszaköszönt a rövidített név, reflektálva az ismerősség érzésére. Ahogy Christian Topalov francia szociológus megjegyzi, mihelyst egy adott helynév szemet szúr és elgondolkodtat arról, hogy honnan ered, mit jelentett régen és mit jelent ma, egyszerre elvontabb kategóriákat is működésbe léptet. A helynevek tehát magának a városnegyednek a jelentését problematizálják: , osztályozzák a tereket". Innen adódik a következő kérdés: hol van a VIII. kerület helye az összes budapesti kerület rangsorában? Milyen identitásképző szerepe és jelentősége van annak, hogy a nyócker elnevezés s alulról" szűrődik be a köznyelvbe, helyet követelve magának a többségi nyelvhasználatban? Alderman és Inwood az USA déli államaiban vizsgálták a névadás afrikai-amerikai identitáspolitikai harcban betöltött szerepét, a Martin Luther Kingről elnevezett utcák kapcsán. Megállapításuk szerint a toponímiák központi helyet töltenek be az egyenlő jogokért és identitásért folyó küzdelemben. Szerintük a névadás aktusa, túlmutatva azon, hogy kinek van hatalma elnevezni egy helyet, szélesebb értelemben a lefebvre-i téralkotáshoz vett jogokat is szimbolizálja és szerepet játszik abban, hogy különböző társadalmi csoportok kulturális identitása és történetei a többség által is el legyenek fogadva." A , névadás hatalma", vagyis a térbeli igazságosság gyakorlása a VIII. kerületben nem terjed ki pusztán magának a kerületnek a nevére, azt is érdemes figyelembe venni, hogy vannak-e olyan közterek, utcák, helyi intézmények, "9 Leimdorfer, Francois et al 2002: Nommer les quartiers d’Abidjan. In Topalov, Christian (ed.): Les divisions de la ville. Editions UNESCO. Éditions de la Maison des sciences de l’homme. Paris. 345. ”° Topalov, Christian 2002: Les divisions de la ville: une approche par les mots. In Topalov, Christian (ed.): Les divisions de la ville. Editions UNESCO. Editions de la Maison des sciences de l’homme. Paris. 376. #1 Alderman, Derek H.-Inwood, Joshua 2013: Street naming and the politics of belonging: spatial injustices in the toponymic commemoration of Martin Luther King Jr. Social & Cultural Geography. 14:2. 212.
