Seite 121 [121]
120 e Köztes terek
amit az új kulturális gyakorlatok reprezentálnak, érdemesebb úgy gondolni
rá, mint az önépítés sosem befejeződő folyamatára, amely mindig a repre¬
zentációkon belül és nem azokon kívül jön létre." Ezek a megállapítások
azt implikálják, hogy -— válaszolva a fent feltett kérdésre - a nyócker hibrid,
köztes térként megkonstruálódó identitása meghaladja a kintiek és bentiek,
vagy a mi és ők reprezentációinak bináris felépítését. Ahogy Hall is hangsú¬
lyozta, a reprezentációk határai különböző helyeken, időkben és különböző
kérdésekkel kapcsolatban újra és újra áthelyeződnek, a különböző reprezen¬
tációk pedig nem egymást kölcsönösen kizáró kategóriák lesznek, hanem egy
mozgó skála megkülönböztető pontjai."
A kulturális reprezentációk kisebbségi térben való megjelenése kapcsán
azonban nem csak a reprezentációk egymásba csúszását kell figyelembe ven¬
ni, de azt az emancipatorikus mozzanatot is, ami egyáltalán létrehozta az
önreprezentáció lehetőségét. Ez pedig a romák esetében különösen fontos,
hiszen ők, Európa legnagyobb transznacionális kisebbségeként, az önrepre¬
zentáció hiányában évszázadokon keresztül csak többségi társadalom sztere¬
otipizáló képein keresztül láttattak. A modernizálódó Európa, az , egzotikus"
kultúra iránti vágyból kifolyólag nem csak premodernnek, illetve történelem
nélkülinek tekintette a romákat, de a felvilágosodástól kezdve alakította is azt
a reprezentációt, amely szerint a romák vagy menekültek a modernitás rendje
alól, vagy komoly fenyegetést jelentettek annak fenntartására és fejlődésére.
A 19. században a cigányábrázolás fokozatosan stilizálttá és egzotikussá vált,
megjelent a misztikus, kalandvágyó, romantikus, szabadságszerető és tör¬
vényen kívüli cigány képe." Ursula Hemetek, idézve Klaus Michael Bogdal
Europe invents the Gypsies című könyvének címét, egyenesen azt állítja, hogy
,a cigányt" Európa találta fel. Miközben a romákat a 15. századi Európába
való érkezésüktől kezdve folyamatosan kiközösítették, diszkriminálták, ad¬
dig - elsősorban a roma zenészek révén - virágzott a cigány romanticizmus.
Ez utóbbi narratíva viszont a romák részvétele nélkül született meg."
Annak detektálása, hogy ez a deficit a közelmúltban - például a nyócker¬
ben is - elmozdult és a roma önreprezentációnak többféle csatornája nyílt
meg, természetesen nem egyszerűsíti le ezen reprezentációk értelmezését, de
legalábbis, egyetértve Müllner Andrással, biztosítja a láthatóság kiterjeszté¬
sét. Müllner Ian Hancockot idézi, aki , az identitás feletti kontroll átvétele"
m Hall, Stuart 1990: Cultural Identity and diaspora. In Jonathan Rutherford (ed.): Identity: Commu¬
nity, Culture, Difference. 1990. Lawrence & Wishart. 222.
32 Hall, Stuart 1990: 228.
*3 Gyorgy Eszter 2019: 10.
34 Hemetek, Ursula 2017: Roma and ,,their” Music in South-eastern Europe: Silenced Voices? Exc¬
lusion, Racism and Counter-Strategies. In Kirkegaard, Annemette - Jarviluoma, Helvi - Knudsen,
Jan Sverre - Otterbeck, Jonas (eds.): Researching Music Censorship. Newcastle upon Tyne. 84.