Page 112 [112]
Az identitásképzés intézményei e 111
A gyarmatosító, felügyelő hatalmi hozzáállás a Roma Parlament finan¬
szírozását is érintette: a rendszerváltás utáni első parlamenti ciklusban 81
millió forint támogatást ítéltek meg a roma szervezeteknek, melyek elosztását
a Roma Parlamentre bízták. Azonban maga a Roma Parlament 1992-ben már
egyáltalán nem jutott támogatáshoz, míg rivális szervezeteinek az országy¬
gyűlés folyamatos anyagi biztosítékot nyújtott.?" A Roma Parlament megléte
óta tehát mindvégig kevés állami segítséggel, különböző pályázatokból, töb¬
bek között a Soros Alapítvány támogatásával működött. A szervezeti konf¬
liktusokat, a roma politizálás nehézségeit tükrözte Zsigó Jenő egy 1994-ben
megjelent nyílt levele a roma szervezetek vezetőihez.
„[...] saját közvetlen érdekeinken túl képesek vagyunk egymásért is «poli¬
tizálnis, közösséget vállalni egymással, úgy is mint magyar állampolgárok
a magyar állampolgárokkal, úgy is mint cigányok a cigányokkal és úgy is
mint emberek az emberekkel. A Roma Parlament politikai hitvallása feje¬
ződött ki az előző mondatban, és fontos, hogy ez a politikai-emberi gondol¬
kodásmód és gyakorlat teret nyerjen az egymást is letaposni képes korlátolt,
szűklátókörű politikával szemben. A roma parlamentes gondolkodásmód¬
nak fent kell maradnia a társadalmi szervezetekben, meg kell jelennie
a cigány kisebbségi önkormányzatokban és az országos kisebbségi önkor¬
mányzatban. Politizáljunk szépen és emberségesen, hogy felemelt fővel jár¬
hassunk mindenkor.”””!
A Roma Parlament - amely a Fővárosi Önkormányzattól kapta használatba
a Tavaszmező utcai épület első emeletét -— azonban nem szűnt meg, hanem
hosszú évekre élénk, jelentőségteljes hellyé vált. Az épület, amely kezdetben
a Phralipe (Testvériség) Független Cigány Szervezetnek és Phralipe című
újságuknak adott helyet, fokozatosan más szerepekkel is bővült; itt műkö¬
dött az 1991-től 2010-ig megjelenő Amaro Drom roma lap szerkesztősége,
valamint a Konfliktusmegelőző és Jogvédő Iroda is.. A Roma Parlamentet és
a Fővárosi önkormányzat által alapított Romano Kher Cigány Házat Zsigó
Jenő személye kötötte össze, aki mindkét szervezet vezetőjeként, valamint
az ugyancsak a Tavaszmező utcai épülethez kötődő, ott próbáló Ando Drom
folkzenekar vezetőjeként döntően irányította az ott folyó tevékenységeket.
Miután a Romano Kher 2011-ben a Fővárosi Közgyűlés döntése nyomán
megszűnt, és a Napház intézményével együtt a Fővárosi Roma Oktatási és
99 Wizner Balázs 2005: Osztok, keverek. Cigány programok és roma szervezetek finanszírozása
a rendszerváltás után. In Neményi-Szalai (szerk.): Kisebbségek Kisebbsége. Új Mandátum Könyvki¬
adó. Budapest. 436-439.
91 Amaro Drom. 4.évf. 11.sz. (1994. nov.). A Roma Parlament levele a cigány szervezetek vezetőihez.