Oldal 94 [94]
Józsefváros története e 93
a roma lakosság és a hely között fennálló kapcsolatot stigmatizáló diskurzus
az évtizedek alatt nem javult, vagyis a , múlt gyakorlata szerinti megítélése¬
ket” a’70-es, ’80-as évek sorän sem tudták levetkőzni a hivatalos városszöve¬
gek. A "70-es évek végére a kedvezőtlen összekapcsolódás tovább erősödött.
, Rendőri munkánk során az elmúlt években a cigány lakosság társadalmi
beilleszkedésének folyamatában kedvezőtlen jelenségeket tapasztaltunk.
Egyre növekszik a cigány elkövetők részvételi aránya, a vagyon elleni, az
erőszakos, garázda jellegű bűncselekményekben. A rablások tetteseinek
mintegy 5096-a cigány. Engedély nélküli árusítással, üzérkedéssel, koldulás¬
sal zavarják az állampolgárokat, a főváros rendjét."
A fent idézett központi dokumentumok határozott, egyértelmű képe a , ci¬
gánybűnözés" és a bűnös VIII. kerület együtthatásáról a kerületi pártira¬
tokban még konkrétabban, apró részletekre kiterjedően, néhol mai szemmel
már abszurdnak tetsző kontextusokban került elő. A VIII. kerület hivatalos
diskurzusaiban a cigänyok egyszerre reprezentältäk a „lumpent”, a „mäs tär¬
sadalmi normák" szerint élő elemeket, a beilleszkedni nem tudó, botrányos
lakosokat. Egy 1981-es tanácsi beszámoló alapján a cigány lakosságnak (és
ez alatt elsősorban a vidékről a korszakban feltelepült, a kerület nagykör¬
úton túli részén letelepedő, , kereskedő oláhcigányokat" kellett érteni, nem
a kerületben régóta lakó, asszimilálódott , elit" zenészeket) különálló, tipikus
szabálysértési formái voltak. Az iratokban a cigánybűnözők legfőbb , állam¬
polgári engedetlenségei" az iskolai szabálysértés (a tankötelezettség megsér¬
tése), a jogosulatlan kereskedés, a csalás (például amikor a cigány nem fizet
taxin viteldíjat), a köztisztasági szabálysértés (a közterület beszennyezése)
voltak. Továbbá felmerült a cigány munkavállalók elsősorban munkakezdés
előtti, közterületen történő alkoholfogyasztása, az engedély nélküli virágáru¬
sitäs (!), valamint a házirend, a csendrendelet megsértése (, mely általában
családi botrányként kezdődik és a köznyugalmat jelentősen megzavarja").
A dokumentumból az is kiderült, hogy , egyértelműen megállapítható, hogy
a besurranásos lopásokat a cigánybűnözők követik el", illetve, kissé zavaros,
önellentmondó állításként, hogy ,a kerületben lakó cigányszemélyek csak
kis százaléka mondható cigánybűnözőnek, mert az általuk elkövetett egy-egy
bűncselekmény miatt nem lehet valamennyi személyt a cigány bűnözések (sic!)
köre sorolni”.?*
Mi 1978. MSZMP Budapesti Pärtbizottsägänak ülései (XXXV.1.a.3.). 1978. április 7. 148 6e.
42 Budapest Főváros VIII. kerületi Tanács általános elnökhelyettese: A VIII. kerületben élő cigányla¬
kosság helyzete - 1981 - Bp. Főv. Tan. VB Cigányügyi Koor. Biz. XXIII. 102. e.
45 1981 - Bp. Föv. Tan. VB Cigányügyi Koor. Biz. XXIII. 102. e.