Page 91 [91]
90 s Köztes terek
a romákra vonatkozó szöveghelyek - diszkurziv terek - mind az elmara¬
dottság, műveletlenség, egészségügy, társadalmi veszélyesség és a munkával
kapcsolatos elképzelésekhez köthetők. A hatalmi igényekből született tudás
különböző hatósági intézkedéseket (telepfelszámolást, kényszermosdatást
stb.) igazolt, amelyek a második világháborút megelőző évek kirekesztő po¬
litikájából öröklődtek át az asszimilációt kényszerítő államszocializmusba."!
A hatalmi diskurzusok, ahogy a Józsefvárosban, úgy máshol is, a bűnözés
és a fertőzöttség fogalmai köré koncentrálódtak, így például a csehszlovák
1958-as letelepedési törvényt kiegészítő kampány során működő média is
kiemelte a cigányok bűnözésre, törvénytelenségre és vérfertőzésre való hajla¬
mát. A roma társadalomból eredő veszélyforrás megjelenítésének másik he¬
lye az egészségügy és higiénia volt és itt a magyar kontextusban elsősorban
a cigánytelepek szerepeltek , gócforrásként". Ahogy Picker is hangsúlyozza,
a fajilag meghatározott , más" nem csak alacsonyabb szintű, de fenyegetőleg
is hat a társadalmi, gazdasági, politikai rendre.?? Az államszocialista hata¬
lom és vele együtt a sajtó a romák elmaradottságát az abból következő veszé¬
lyekkel, leginkább a betegségek terjesztésével illusztrálta. A dögevés, a pisz¬
kosság, a tetvesség mind olyan évszázadok óta fennálló sztereotípiák voltak,
amelyek veszélyt jelentenek társadalmi kategóriáink szempontjából.?? Mivel
a veszélyes, zavarba ejtő szokásokkal bíró romák besorolása fenyegette a tár¬
sadalom fogalmi szerkezetének egyértelműségét, a rend helyreállítása hatá¬
rozott rituális lépéseket követelt." Ezek a lépések a falusi Magyarországon
a dögevőnek tekintett romák megregulázásán, a kényszermosdatás megalázó
gyakorlatán keresztül, a nagyvárosokban pedig a cigánybűnözés fogalmának
megkonstruálásával zajlottak."
A XX. század második felében lezajló, Józsefvárost érintő társadalmi és
politikai változások történetét tekintve tehát úgy tűnik, hogy egy eleve rossz
állapotban lévő, marginalizálódó városnegyed tudatos várospolitikai dönté¬
sek nyomán került a városi térkép legszélére. Az államszocializmus romák¬
kal szembeni ambivalens asszimilációs politikája, a rendszer által létrehozott
speciális szervezetek (mint a kerületi cigányügyi koordinációs bizottság)
mintha nem segíteni, hanem éppen rontani tudtak volna csak a szociálisan és
kulturálisan hátrányos helyzetben lévő, egyre növekvő számú szegény, roma
31 Apor Péter 2009: Cigányok tere: kísérlet akommunista romapolitika közép-kelet-európai összeha¬
sonlité értelmezésére, 1945-1961. *AETAS. 24:2. 71.
32 Picker, Giovanni: i.m. 9.
23 Nagy Pál 2016: Dögevés - Szükség, tabu, sztereotípia. Napi Történelmi Forrás. https://ntf.hu/index.
php/2016/12/09/dogeves-szukseg-tabu-sztereotipia/ (utolsé letéltés: 2020. julius 24.).
34 Apor, Péter: i.m. 72.
735 Bernáth Péter - Polyák Laura 2001: Kényszermosdatások Magyarországon. Beszélő. ROMA DOSZ¬
SZIE. 3:6:1-6.