Page 90 [90]
Józsefváros története s 89
tehát a településfejlesztés alapjának mindinkább a városperemen, szabad
területeken zajló lakótelep-építéseket tekintették, míg a már meglévő épü¬
letállomány állagának megőrzése, a városrekonstrukció, városrehabilitáció
másodlagos fontosságú maradt.??" Bár a város fejlesztését komplex feladat¬
ként kezelő szakemberek többször figyelmeztettek erre a diszharmóniára, és
a már említett, 1975-ös Jeney cikk is hangsúlyozta, hogy a lakótelep-építkezés
következtében slumosodó tendenciák erősödtek fel és lényegében egy szegre¬
gációs folyamat ment végbe, a városvezetés az 1980-as évekig nem vizsgálta
felül döntéseit. Az amortizációs gazdálkodás során elvonta a pénzt a régi
városnegyed karbantartásából, rehabilitációjából, arra hivatkozva, hogy ha
már elfogadhatatlan minőségűvé válik az ingatlan, akkor lebontják. Bársony
megfogalmazásában:
, Mondták ők, hogy nem érdemes ezekhez hozzányúlni, azok, akik nyomo¬
rultak, majd megszokják így is, és majd kerülnek ők is az újba, ha megszok¬
jak, hogy ilyenek [...] Na most mivel a lakóikkal is úgy bántak, mint akik
lerobbantak, tehát aki már jobba való, azt rakták az újba. Tehát a lépcső¬
zetesség elve és az elmaradt ráfordítás, ez tette lényegében slummá ezeket
a kerületeket."
A kerületi hivatalos pártiratok megfogalmazásában az amortizációs elv úgy
került elő, mint az elavult, egészségtelen, már fel nem újítható lakások szaná¬
lására irányuló igény. Az 1980-as irat szerint a rossz állapotban lévő lakások¬
nak , avultság következtében értékük zérusra csökkent".
, Cigánybűnözés" a Józsefvárosban
Az a kirekesztő, megbélyegző beszédmód, ami a romákat alacsonyabb ren¬
dűnek, a bűnözésre hajlamosabbnak, illetve nem a normatív higiénés elvá¬
rások szerint élőnek láttatja, a romák korai története óta jelen van. Tetten
érhetjük szerte Európában a nomád cigányok kényszerített letelepítése, a
cigánytelepek felszámolása, a kényszermosdatások megalázó története kap¬
csán, vagy immanens módon, a roma holokauszt megtörténtében. A hatalom
igénye, hogy megregulázza, elkülönítse őket, a második világháború utáni
évtizedek explicit romapolitikájának hiánya ellenére is utat talált, akár a
napi sajtó, akár a rendőrség nyelvén keresztül. Ahogy Apor Péter fogalmaz,
#7 Kondor-Szabö: i.m. 251.
Jeney Sarolta: i.m. 72., Kondor-Szabö: i.m. 265.
39 Részlet a Bársony Jánossal 2009. december 14-én készített interjúból.
230 1980. MSZMP Budapesti pärtertekezlet, 1980. märcius 8.