Page 74 [74]
Józsefváros története e 73
gyedek, vagy éppen a Teleki téren a zsibárusok zárt, összetartó világa. A Tol¬
nai Lajos és a Nagy Fuvaros utcák környéke ekkorra a főváros legnagyobb
prostituált-negyede lett az 1890-es években a Keleti pályaudvar környékére
költöző prostituáltakkal kibővülve, valamint azáltal, hogy a városnegyed
rossz minőségű, földszintes házaival bűnözőknek, munkanélkülieknek adott
otthont, a korszak szóhasználatával nyomornegyeddé, azaz, a bevezetőben
felsorolt tulajdonságok alapján gyakorlatilag gettóvá vált."" A korszakot
egész Budapesten a nyomornegyedek kialakulása jellemezte; többek között
az I. világháború alatt szüneteltetett lakásépítkezés, valamint a Trianon után
betelepült közel félmillió embernek köszönhetően a főváros óriási lakáshi¬
ánnyal küszködött, a "30-as évekre pedig a gazdasági világválság hatására
a nyomornegyedekkel kapcsolatos diskurzusok központi szerephez jutot¬
tak.'”” A demográfiai adatok, valamint az épített környezet állapota is egyre
erőteljesebben, már a korszakban is egyértelműen jelezte a kerület különbö¬
ző részei közötti szakadékot. A kerület összlakosságszámának visszaesésével
egyidejűleg bizonyos területeken kifejezetten megugrott a népsűrűség. 1920¬
ban a Józsefvároson belüli egyenetlen megoszlásban a legtöbb lakó fajlagosan
a Baross utca - Teleki ter - Nepszinhäz utca - Nagyfuvaros utca — Koszorú
utca területére koncentrálódott; itt 729 fő/hektár volt a népsűrűség, ennél az
egész fővárosban csak a VII. kerületi , Csikágónak?" nevezett városrészben
volt nagyobb arányú népsűrűség." A nagykörút két oldala közötti státusz¬
beli különbséget emelte ki Zachár Ottó is a Józsefváros e korszakáról szóló
helytörténeti munkájában is: a , Körúton belüli, elitnek nevezhető városrész
nem tudta ellensúlyozni a külsőbb részek rontó hatását, ezért a józsefvárosiak
a fővárositól rosszabb körülmények között éltek"."
Zachár Ottó munkája az egyetlen olyan helytörténeti forrás, amely már
ezzel az időszakkal kapcsolatban említést tett a kerületben lakó cigány la¬
kosságról. , 1920-as években nagyobb méreteket vett és jórészt befejeződött a
Madách utca" környékén a cigányság letelepedésének folyamata"." Más
konkrét utalást nem találunk arról, hogy ebben az időszakban milyen mér¬
tékben, milyen körülmények között ment végbe a romák vidékről való fel¬
költözése. Zachár a "20-as évek józsefvárosi társadalmi mintázatakor csak a
,hem kerületi lakosokat", a , Teleki téri kubikosok népes csapatát" említette,
akik a , szabad ég alatt éltek az elemi higiénés szükségletek biztosítása nélkül".
A kubikusok, a szerző szerint, akik nem csak férfiak, hanem egész családok,
76 "Bakó-Bíró: i.m. XIX.
77 Nagy-Csere Äron 2010: Nyomortepelböl mintalakötelep. Korall. 11: 40. 47.
78 Zachar Ottó 1978: A Józsefváros története V. (1919-1945). Józsefvárosi Művelődési Ház. Budapest. 36-37.
79 Zachar 1978: 37.
18 Ma Dankó utca.
1 Zachar Otto: im. 42.