Page 63 [63]
62 e Köztes terek
a tárgyak és szokások más kontextusban új jelentésekkel töltődtek, a régieket
visszhangozva. A rendőregyenruhába őrt álló zulu harcos többé már nem
volt zulu harcos és a dél-afrikai bozótosban is mást jelentett teát inni, mint
egy vasárnap délután, a dél-angliai Surrey-ben.’”
A gyarmatosítás történetének komplex és ellentmondásos társadalmi¬
kulturális kontextusai hibrid és liminális helyzeteket eredményeztek, ame¬
lyekben az elnyomásnak, alá-fölé rendelt viszonynak különböző szintjei
működhettek. Ezek az átértelmezett, szubverzív gyakorlatok - a teljesen más
történelmi múlt és a társadalmi kirekesztettség eltérő mintázatai ellenére
- a magyarországi, illetve kifejezetten a nyócker roma kulturális identitá¬
sa kapcsán is felfedezhetőek. Míg Stuart Hallnál és Bhabhánál a , szétszóró¬
dott, különböző állapotok között átmenetben lévő, lefordított" jelzők a sehol
nem otthon levő, illetve egy időben több otthonhoz, több kultúrához való
tartozó bevándorlók, a volt gyarmatok leszármazottainak, a nyugati világba
vetödött „harmadik vilägbelieknek” az identitäsära utalt, ez a posztmodern¬
ben a transznacionális roma közösségre is kiterjeszthetővé valt. A hibridi¬
tás fogalma ugyanis, szétterjedésével, újabb és újabb metaforákat keresve
egyre tágította az értelmezési keretet. Peter Burke Cultural Hybridity című,
a hibriditás rövid kultúrtörténetét megíró 2009-es munkájában"! végigvette
a hibridizáció lehetséges tárgyait, a terminológia számtalan változatát, va¬
lamint azoknak a szituációknak, következményeknek, válaszoknak a vari¬
ációit, amelyek a hibrid kultúra kapcsán létrejöttek. Burke globális példákat
hozott, Márguez Macondója, Bahtyin Dosztojevszkij-elemzése vagy éppen
Kundera franciául írt regényei mind a hibrid létezést illusztrálták. A törté¬
nész többek között használta az olvasztótégely, az akkulturáció, a kulturális
transzfer, a kreolizáció, a métissage, a szinkretizmus vagy a kulturális fordí¬
tás terminusokat, a hibriditás nála végképp a globalizált világ alapállapotává,
mindenhol jelenlévő jellegzetességévé vált. Bár ehhez a határtalansághoz,
valamint a nyugat-európai vagy amerikai nagyvárosok multietnikus jellegé¬
hez, illetve a migráció mindennapos gyakorlatához képest szűkre szabottnak
tűnhet az a hibrid kultúra, amely a posztszocialista VIII. kerület kapcsán fel¬
térképezhetővé vált, mégis, a homogénnek tetsző magyar társadalomhoz és
annak városi tereihez viszonyítva itt inkább fellelhetők lettek a határátlépés,
a kevertség, az átalakulás kivételes jegyei.
A hibriditás fogalma a romák kapcsán elsősorban a különböző zenei
műfajok esetében merül fel. Míg Imre Anikó a Hallnál leírt karibi kultúra
2 Werbner, Pnina 2011: The Limits of Cultural Hybridity: On Ritual Monsters, Poetic Licence and
Contested Postcolonial Purifications. The Journal of the Royal Anthropological Institute. 7:1. 135-136.
153 Hall, Stuart 1997: A kulturälis identitäsröl. In Feischmidt Margit (szerk.): Multikulturalizmus. Osi¬
ris. Budapest. 82-83.
+ Burke, Peter 2009: Cultural Hybridity. Polity Press. Cambridge.