Page 60 [60]
OCR
Városi terek, identitások e 59 multikulturalizmustól, amely viszont a disszociáció elvén alapult, tehát a kulturális különbség érdekelte, a társadalmi kérdés figyelembevétele nélkül."" Az eltérő multikulturalizmusok között lehetséges különbségtételek ellenére fontos látni, hogy bizonyos szempontból a megnevezés mindig magában hordozott egy előfeltételezett viszonyt a kisebbség és a többség között, vagyis, akár asszimilációról, akár integrációról, akár homogén vagy fÍragmentáltabb jelenségről beszéltünk, a multikulturalizmus kapcsán felmerült egy előítéletes, a diszkriminált egyén teljes rekonstitúcióját véghez vinni nem tudó egyenlőtlen rendszer." A fogalom használata így az 1990-es évekre megkopott, a társadalomtudósok egyre inkább megkérdőjelezték az elemzési egységeknek használt etnikai közösségek megkonstruált voltát és azt, ahogy a multikulturalizmus esszencializálta és tárgyiasította a kulturális és etnikai csoportok közötti különbségeket, miközben a hatalmi differenciált elhomályosította."? Lawrence Grossberg szerint az is problematikus volt, hogy a multikulturalizmusról szóló viták túl hamar szükségszerű kapcsolatot feltételeztek kultúra és identitás között, és nem próbálták valóban felkutatni, hogy milyen értelemben tartozik egy kultúra egy csoporthoz. Grossberg egy újabb osztályzás szerint számba vette a különböző multikulturalizmusokkal kapcsolatos nehézségeket. Ha történeti értelemben beszélünk róla, akkor mint az Hallnál és Wieviorkánál is megjelent - hamar a konzervatív eszmék fele húz, átfedésbe kerül az etnocentrizmus és imperializmus fogalmaival. Ha etnikai értelemben merült fel, tulajdonképpen értelmét veszti, hiszen, mint Grossberg állítja, ilyen módon minden társadalom mindig is multikulturális volt. Végül, ha térbeli szempontok szerint értelmezzük, akkor a kortárs mobilitás feloldhatatlan kérdéseibe ütközünk." Grossberg végül két kérdést tett fel: egyrészt milyen mértékig tud egy társadalom közös, folyamatosan újraartikulált és megvitatott kultúra nélkül létezni, másrészt pedig, mik a feltételei annak, hogy az emberek egy közös kollektívához tartozzanak anélkül, hogy egyetlen definíció reprezentánsai lennének?" Bár a multikulturalizmus kritikái közül még számosat sorolhatnánk, végezetül egy olyan szempontot emelek ki, amely épp a fogalom egykori térnyerésében úttörő Kanada egyik nagy, természettudományos történeti múzeumának kiállítási politikáján keresztül világított rá a fogalom problematikus voltára. 4° Wieviorka, Michel 2005: La différence. Identités culturelles: enjeux, débats et politiques. Editions de l’Aube. Paris. 134. “4 Bhabha, Homi K. 1996: 4. 2 Mette Louise Berg & Nando Sigona 2013: Ethnography, diversity and urban space. Identities. 20:4., 348. ‘8 Grossberg, Lawrence 1996: Identity and Cultural Studies: Is That All There Is? In Hall, Stuart - du Gay, Paul (eds.): Questions of Cultural Identity. SAGE Publications. London. 88. 44 Grossberg, Lawrence 1996: 88.
