Page 60 [60]
Városi terek, identitások e 59
multikulturalizmustól, amely viszont a disszociáció elvén alapult, tehát a kul¬
turális különbség érdekelte, a társadalmi kérdés figyelembevétele nélkül.""
Az eltérő multikulturalizmusok között lehetséges különbségtételek elle¬
nére fontos látni, hogy bizonyos szempontból a megnevezés mindig magá¬
ban hordozott egy előfeltételezett viszonyt a kisebbség és a többség között,
vagyis, akár asszimilációról, akár integrációról, akár homogén vagy fÍrag¬
mentáltabb jelenségről beszéltünk, a multikulturalizmus kapcsán felmerült
egy előítéletes, a diszkriminált egyén teljes rekonstitúcióját véghez vinni nem
tudó egyenlőtlen rendszer." A fogalom használata így az 1990-es évekre
megkopott, a társadalomtudósok egyre inkább megkérdőjelezték az elemzési
egységeknek használt etnikai közösségek megkonstruált voltát és azt, ahogy
a multikulturalizmus esszencializálta és tárgyiasította a kulturális és etni¬
kai csoportok közötti különbségeket, miközben a hatalmi differenciált elho¬
mályosította."? Lawrence Grossberg szerint az is problematikus volt, hogy
a multikulturalizmusról szóló viták túl hamar szükségszerű kapcsolatot fel¬
tételeztek kultúra és identitás között, és nem próbálták valóban felkutatni,
hogy milyen értelemben tartozik egy kultúra egy csoporthoz. Grossberg egy
újabb osztályzás szerint számba vette a különböző multikulturalizmusokkal
kapcsolatos nehézségeket. Ha történeti értelemben beszélünk róla, akkor ¬
mint az Hallnál és Wieviorkánál is megjelent - hamar a konzervatív eszmék
fele húz, átfedésbe kerül az etnocentrizmus és imperializmus fogalmaival. Ha
etnikai értelemben merült fel, tulajdonképpen értelmét veszti, hiszen, mint
Grossberg állítja, ilyen módon minden társadalom mindig is multikulturá¬
lis volt. Végül, ha térbeli szempontok szerint értelmezzük, akkor a kortárs
mobilitás feloldhatatlan kérdéseibe ütközünk." Grossberg végül két kérdést
tett fel: egyrészt milyen mértékig tud egy társadalom közös, folyamatosan
újraartikulált és megvitatott kultúra nélkül létezni, másrészt pedig, mik a fel¬
tételei annak, hogy az emberek egy közös kollektívához tartozzanak anélkül,
hogy egyetlen definíció reprezentánsai lennének?" Bár a multikulturaliz¬
mus kritikái közül még számosat sorolhatnánk, végezetül egy olyan szem¬
pontot emelek ki, amely épp a fogalom egykori térnyerésében úttörő Kanada
egyik nagy, természettudományos történeti múzeumának kiállítási politiká¬
ján keresztül világított rá a fogalom problematikus voltára.
4° Wieviorka, Michel 2005: La différence. Identités culturelles: enjeux, débats et politiques. Editions de
l’Aube. Paris. 134.
“4 Bhabha, Homi K. 1996: 4.
2 Mette Louise Berg & Nando Sigona 2013: Ethnography, diversity and urban space. Identities. 20:4.,
348.
‘8 Grossberg, Lawrence 1996: Identity and Cultural Studies: Is That All There Is? In Hall, Stuart - du
Gay, Paul (eds.): Questions of Cultural Identity. SAGE Publications. London. 88.
44 Grossberg, Lawrence 1996: 88.