tett, egymást is kritizáló Michael Stewart és a Ladányi János nevéhez köt¬
hető vizsgálatokat kifogásolta. Az első, antropológiai szemléletű, az 1980-as
években egy oláh cigány közösségnél végzett kutatásokkal az a problémája,
hogy a Stewart által megkonstruált autentikus cigány képe egyfajta proti¬
pikus roma kultúrát hozott létre, annak ellenére, hogy Stewart azt állította,
az általa vizsgált roma közösség nem egy etnikai csoport volt saját, öröklött
múlttal, hanem egy identitását a jelenben folyamatosan újrakonstruáló réteg.
Ladányiék szerint a történeti és a szocioökonómiai dimenziók figyelmen kí¬
vül hagyása mégis az , örök cigány" képét teremtette meg. Ladányi János (és
Szelényi Iván) kutatásai ezzel szemben - Tremlett szerint — éppen a szocio¬
ökonómiai státuszra, vagyis a már vizsgált underclassra koncentrálva túl tá¬
gan, és a pejoratív konnotációk lehetséges felmerülésével írták le a romákat.
A két vizsgálattípus közös problémája, hogy nem tudja megfelelően kezelni
a cigány heterogeneitás jelenségét és végeredményben, más utakon, de mind¬
ketten homogenizälnak."
Tremlett és Anna Mirga-Kruszelnicka egy teljes deesszencializalt megkö¬
zelités érdekében a hibriditassal és a szuperdiverzitas interszekcionalitasra
is támaszkodó fogalmával operál. Mirga-Kruszelnicka ennek kapcsán ismét
Hall , új etnicitásaira" és az abból fakadó , új identitások" romakutatások¬
ban való felhasználhatóságára utal."" Ez a kritikai megközelítés az etnikai
identitást más változók metszésében vizsgálja, ez a metszéspont pedig folya¬
matosan átalakul és kereszteződik különböző szempontok szerint. Egy ilyen
perspektíva — visszautalva Stewart kritikäjära - megkérdôjelezheti az auten¬
ticitas fogalmat, illetve az ,,igazi cigany” létét, és utat nyit az etnicitas mas
tényezőkkel való együttes megértéséhez. Továbbá, mindkét szerző hangsú¬
lyozza, hogy olyan, az , új mintázatok" leírására alkalmas értelmezésekre van
szükség, amelyek az etnicitáson túl további változókat is figyelembe vesznek
(különböző származási országok, különböző bevándorló és menekült-stá¬
tuszok, a jogosultságok és jogfosztottág különböző szintjei, eltérő munka¬
erőpiaci tapasztalatok, életkori és nemi különbségek, különböző nyelvek és
nyelvváltozatok használata). Bár úgy tűnhet, hogy ezek a szempontok első¬
sorban a Nyugat-Európában mozgásban lévő csoportok (például a menekült
státuszban vagy legális papírok nélkül élő koszovói romák) esetében releván¬
sak, a magyarországi romák esetében is felismerhetjük a hibriditás és szu¬
per-diverzitás jelentőségét. Ha nem egy meghatározott etnikai csoport (oláh
cigányok) vagy egy társadalmi tapasztalat (underclass) alapján keresünk vá¬
laszokat, ha az a kiindulópontunk, hogy egy magyarországi roma egyrészt