rikai kultúratudományok és dialógikus történetírás hatására a kisebbségi
emlékezet és örökség fokozatosan bekerült a mainstream kánonba és ezek
a folyamatok kihatottak a nyugati-európai kulturális intézményrendszer át¬
alakulására is."" Ezek a folyamatok, illetve megközelítések a magyarországi
társadalomtudományos gondolkodásba és történeti kutatásokba lassabban
integrálódnak. Ahogy Majtényi Balázs és Majtényi György fogalmaznak
2012-ben megjelent kötetükben: , A romák/cigányok egész magyarországi tör¬
ténelme leírható az elnyomás, a kirekesztés metaforáival. Egységes történelem
ez, történetek nélkül, amelyet sokáig az államhatalom, a többség szempontjá¬
ból láttunk."" Bár annyiban érdemes vitatkozni a szerzők megállapításával,
hogy az elmúlt években több olyan tanulmány, illetve néhány monográfia is
megjelent, amelyek egy-egy roma közösség különálló történetét írták meg,
ezzel cizellálva a hagyományos , szenvedéstörténeti""? diskurzusokat, azért
az továbbra is kijelenthető, hogy a köz- és felsőoktatásban a romákkal kap¬
csolatos tudásanyag elenyésző."? Ezen hiányosságokra, elmaradásra reflek¬
táltak Majtényiék is: , A cigányokról író történésznek ma az lehet az elsődleges
feladata, hogy kilépjen a korábbi nacionalista diskurzus keretei közül, és a ha¬
talom vagy a «többseg» szemleletmödjatöl különbözö szempontokat kínáljon
a közös történelem újragondolásához"
Az elmúlt években fokozatosan intézményesült kritikai roma tanulmá¬
nyokhoz köthető szerzők épp ezen új szempontok és megközelítések beemelé¬
sét kinaljak, Annabel Tremlett például a hibriditás, illetve a szuperdiverzitás
fogalmaival próbálta feloldani a roma etnicitást és kultúrát érintő, korábban
érvényben lévő elemzési szempontokat." Tremlett elsősorban a már emlí¬
30 . Az elmúlt években indított európai uniós projektek szolgálhatnak példaként: http://www.mela-pro¬
ject.polimi.it/, http://www.traces.polimi.it/about/ és néhány múzeum, archívum: https://nmaahc.
si.edu/, https://caamuseum.org/, https://blackculturalarchives.org/, http:// polblog.reblog.hu/post¬
003 -.
31 Majtényi Balazs - Majtényi György 2012: Cigánykérdés Magyarországon 1945-2010. Libri Kiadó. Bu¬
dapest. 15.
52 Binder Mátyás 2009: A , cigányok" vagy a , cigánykérdés" története? Áttekintés a magyarországi ci¬
gányok történeti kutatásairól. Regio. 20:4. 35-59.
133 "Mások mellett Bekő Márta: , A cigányság megítélése a Kádár-korszakban". In: Strausz Péter — Za¬
char Péter Krisztián (szerk.): A történelem határán. Irodalom-, nemzetiség- és politikatörténeti ta¬
nulményok. Heraldika. Budapest. 2014. 210-223., Saghy Erna: ,,Ciganypolitika Magyarországon az
1950-1960-as években". Múltunk (2008)/1, 273-308., Dupcsik Csaba: A magyarországi cigányság
története. Történelem a cigánykutatások tükrében, 1890-2008. Osiris. Budapest. 2009. Hajnáczky
Tamás: Cigányzenészek harca a két világháború közötti Magyarországon. Magyar Cigányzenészek
Országos Egyesülete. Gondolat. Budapest. 219.; illetve Binder Mátyás összeállított egy bibliográfiát
Romák a magyar történetírásban címmel: https://kisebbsegkutato.tk.mta.hu/romak-a-magyar-tor¬
tenetirasbanszovegtar.
#4 Majtényi-Majtényi 2012: 17.
35 Tremlett, Annabel 2014: Making a difference without creating a difference: Super-diversity as a new
direction for research on Roma minorities. Ethnicities. 14:6. 831.