Page 54 [54]
Városi terek, identitások e 53
A két táblázatból jól kirajzolódik, hogy a VIII. kerület távolról sem az egyet¬
len romák által sűrűn lakott városrész volt. A külsőbb kerületekben, első¬
sorban a XIV. és a XX. kerületben ugyancsak jelentős számban, Demeter
Zayzon felmérései szerint 10 000-20 000-en éltek romák. A VIII. kerület ha¬
sonló sűrűséget mutatott a szomszédos VI. és VII. kerülettel, bár mivel ezek
területe jóval kisebb, a VIII. kerületi roma lakosság száma abszolút értékben
nagyobb.
A Demeter Zayzon-féle vizsgálat óta nem készült hasonló, a budapesti ke¬
rületeket egyenként számba vevő etnikai adatgyűjtés, ezért aktuálisabb ada¬
tokat csak a 2011-es népszámlálás kevésbé részletes eredményei nyújtanak.
Eszerint annyit tudhatunk, hogy a cigány nemzetiséghez tartozók a pesti bel¬
város egyes részein (VII-X. kerületekben), valamint a peremkerületek közül
a XX. és a XXII. kerületben éltek, az adatok szerint 2-4906-os arányban."
A Demeter Zayzon-féle kutatás óta eltelt idő alatt végbemenő demográfiai
változások a kerület roma lakosságának folyamatos migrációja, vándorlása
miatt is nehezen lennének lekövethetőek. Változhatott a VIII. kerületi ci¬
gányság száma a legalábbis részlegesen vagy helyenként dzsentrifikálódást
előidéző rehabilitációs beavatkozások következményeképpen, vagy általá¬
nosabban, a szegregálódás és leszakadás ellentétes irányú mozgásai (vidék¬
re költözés, vidékről felköltözés) miatt is. Mindamellett még egyszer fontos
hangsúlyozni, hogy még ha lennének is újabb adatok a budapesti vagy VIII.
kerületi roma lakosság számát illetően, azok problematikus és bizonytalan
volta mindenképp fennállna. Minden vizsgálat vagy felmérés ilyen marad
ugyanis mindaddig, ameddig a roma kisebbség folyamatos elszenvedője
a többségi társadalom felől érkező diszkriminatív, kirekesztő gyakorlatok¬
nak. Míg egyes adatok azért torzulhatnak, mert sokan fenyegetett identitá¬
sukban nem vallják be kisebbségi származásukat, más felmérések a többségi
társadalom sztereotipizáló véleményét tükrözhetik. Ismét Ladányi János és
Szelényi Iván írását idézve, a három besorolási rendszer mindegyike tökélet¬
len, egyik által (re)prezentált valóság sem teljesebb a másiknál."
A kerület roma lakosaira vonatkoztatott, szövegkörnyezettől függően ci¬
gány/roma megnevezést használva a kutatás során végig tekintettel voltam
a fent bemutatott etnikai klasszifikációt, illetve identifikációt, hovatartozást
érintő problémára. A városnegyed roma lakossága éppúgy nem jelenthetett
deskriptív kategóriát, mint bármely más etnikai/romaközösségé; heterogene¬
itása, illetőleg hibrid jellege megmutatkozott a vidékről felköltöző vagy tős¬
gyökeres józsefvárosi, oláh cigány vagy romungró, tradicionális zenész vagy
rapper különbözősége által. Továbbá, utalva a Ladányiék etnikai klasszifi¬
34 2011. Évi népszámlálás 3. Területi adatok 3.1. Budapest, 20., KSH. Budapest. 2013.
#5 Ladányi, Szelényi 2001: 34.