Seite 51 [51]
50 e Köztes terek
a pedagógus az adott iskolában annak tekintett, mivel , akit az iskola cigány¬
ként definiál, azt cigányként is kezeli"."
Az 1987-ben regisztrált 3889 tanuló adataiból készített Budapest-térképen
a cigány lakosság térbeli elkülönülése valójában nagyobb koncentrátumként
jelent meg, mint ahogy azt az elméletek alapján feltételezni lehetett. A kiala¬
kuló szegregálódásnak az volt az oka, hogy a cigány népesség lakásviszonyai
az alacsony jövedelmű magyar népesség lakásviszonyaihoz képest is jóval
kedvezőtlenebbnek mutatkoztak. Az összeírások szerint 1971 és 1986 között
a VI., VII., VIII. és IX. kerületben tanuló roma gyerekek aránya 2,7%-r6l
8,390-ra emelkedett, vagyis Ladányiék vizsgálata szerint az etnikai alapú
szegregáció valójában már a szocializmus évtizedei alatt erős volt, a roma
lakosság elszigetelődése pedig a többi társadalmi csoportoktól eltérő módon,
azoknál sokkal nagyobb mértékben ment végbe."
A cigány etnicitásról, illetve az etnikai klasszifikáció lehetőségeiről szóló
cikkükben Ladányi és Szelényi megállapították, hogy a különböző népszám¬
lálásokkor, illetve más statisztikai források alapján a cigányság száma drasz¬
tikus eltéréseket mutathat." Amióta, többek között a már említett Fredrik
Barth munkássága nyomán a társadalomtudomány az etnicitást jobbára egy
konstruált fogalomnak tekinti, vagyis nem feltételezi, hogy a rassz, etnicitás
egy objektív kategória lenne, az etnikai klasszifikáció kérdése is bonyolult¬
tá, polémikussá vált. A cigányság számának megállapítása azonban már az
etnikai csoportok vizsgálatának Barth-féle paradigmaváltása előtt is prob¬
lémás volt és erre a korai cigánykutatók is felhívták a figyelmet. Az 1893-as
országos cigányösszeírás például három kategóriát alkalmazott: az állandó¬
an letelepedetteket, a huzamosabban egy helyen tartózkodókat és a vándor
cigányokat. Egyéb pontatlanságok miatt már csak emiatt is nagyon nehéz
pontos adatokat várni, hiszen a második és harmadik kategória könnyen ösz¬
szekeveredett. Továbbá, Budapest - arra hivatkozva, hogy kóbor cigányok
a fővárosban nincsenek - egyáltalán nem hajtotta végre az összeírást, így
ebből az időszakból semmilyen adatunk nem maradt fenn."
Hablicsek László a roma népesség statisztikai meghatározása kapcsán
négy módszert említ, az önbevallásra támaszkodó 1) cigány anyanyelvű
népességcsoportok és 2) cigány nemzetiségű résznépesség számontartását,
illetve a külső kategorizációt igénylő 3) statisztikai adatfelvételt a kérdezőbiz¬
tos véleménye alapján, vagy 4) az illető egyének, háztartások lakókörnyezeté¬
"s Ladányi János 2008: Lakóhelyi szegregáció Budapesten. Új Mandátum Könyvkiadó. Budapest. 64-65.
"+ Ladanyi Janos 2008: 75-78.
"5 Ladányi János - Szelényi Iván 2001: Roma etnicitas és társadalmi kirekesztettség. Szociológiai
Szemle. 4. 29.
n6 Karsai László 1995: A cigány társadalom Magyarországon 1944 előtt. In Gyáni Gabor (szerk.): Ma¬
gyarország Társadalomtörténete II. 1920-1944. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 352.