Seite 46 [46]
Városi terek, identitások e 45
rülmények miatt mégis nagyobb szegregált területek jöttek létre. Ezek közül
a legfontosabbak a Ladányi által városi gettónak titulált VIII., IX. kerületi
városrészek."
Mindent összevetve, a nyócker esetében a gettó megnevezés metaforikus
marad; az Egyesült Államokban használt két interpretáció egyike sem felel
meg tulajdonképpen társadalmi-térbeli valóságának, tehát sem a kiugró de¬
mográfiai adatok, sem az intézményesültség nem jellemző olyan mértékben
a VIII. kerületre, mint az amerikai példákra. A szándékoltság szempontjából
két folyamat keveredett; egyrészt érvényesült az a dinamika, amelynek során
egy kisebbség újonnan beköltöző tagjai oda mennek, ahol már eleve élnek
rokonaik, csoporttagjaik, így a városnegyed bizonyos mértékig tekinthető
etnikai negyednek. Másrészt, a nyócker gettó stigmája, még ha szimbolikus
szinten is, de működik annyira, hogy a szegregáció újra és újra létrejöjjön
és fennálljon. Balázs András disszertációjában, ezt a két irányvonalat össze¬
kapcsolva, a józsefvárosi roma szegregátumot nem gettóként, hanem , logisz¬
tikai központként" értelmezi. Balázs szerint a csehországi, szlovákiai, vagy
akár a főképp Kelet-Magyarországon található vidéki gettókkal szemben
Budapesten a roma közösségek informális világában nem képződik le az , in¬
tézményes kirekesztettség"; a szegregátum határain kívül nincsenek , tiltott
zónák", fizikai értelemben elzárt terek. A gyenge társadalmi kapcsolatok és
kialakulatlan civil társadalom okán itt Balázs szerint a
, gettó ajtaját nem külső erők, hanem a boldogulás szokásrendjei torlaszol¬
ják el. A cbelülről zárt gettóbans a megélhetést, a háztartás fenntartását
biztosító kötelékek nehezítik meg polgári társadalom elvárásainak való
megfelelést. A Magdolna negyed szegregációja nem elsősorban térbeli, ha¬
nem társadalmi elkülönülést jelent."
Végezetül, még egyszer visszautalva Picker azon gondolatára, amely szerint
míg a nyugat-európai szakirodalom a városi szegregációt általában egy álla¬
potként vizsgálja, longitudinális módon, addig a cigány városi területek eseté¬
ben egy dinamikus folyamatot feltételez, amely egyszerre számos szinten Zaj¬
lik, néha lelassulva, megtorpanva, aztán újraindulva.? A lokális, hétköznapi
mechanizmusokat beemelve, a szegregáció módozatait és szintjeit együttesen
elemezve a könyv további fejezeteiben a negyed és gettó fogalmát együtt, fel¬
váltva használtam, attól függően, hogy a nyócker történeti-társadalmi való¬
ságát vagy kulturális reprezentációs gyakorlatait vizsgáltam.
97 Ladanyi-Szelényi: i.m. 77-83.
98 Balazs: i.m. 185-186.
99 Picker: i.m. 5.