Oldal 44 [44]
Városi terek, identitások e 43
a specifikus, regionális történeti okokat (a Hanák Péter, illetve Ladányi János
által is elemzett klasszikus gangos bérház különböző társadalmi rétegeket
fizikailag egymáshoz közel tartó voltát), valamint a gazdasági fejletlenséget."
Ahogy tehát a szakirodalom egy része megállapítja, Magyarországon
a szocializmus alatt eredendően nem alakultak ki egybefüggő, nagy kiter¬
jedésű szegregátumok, csak kisebb, mikroterületek, cigánytelepek voltak
jellemzőek. A 70-es évektől kezdve és a rendszerváltást követően a roma la¬
kosság térbeli elkülönülése mégis egyre határozottabban jelent meg. Ladányi
Jánost idézve a pesti kerületek fokozatos leszakadása, gettósodása kapcsán az
derül ki, hogy már az első világháború után elkezdődött, a szocializmus év¬
tizedei alatt pedig erőteljesen felgyorsult az a migrációs folyamat, amelynek
során a magasabb státusúak elhagyták, a vidékről felköltöző szegények pedig
elfoglalták a szóban forgó városrészeket. A VIII., IX. kerület slumosodäsä¬
ban a cigány népesség tömeges bevándorlásával új fejezet nyílt meg, mert
bár ezen a területen mindig is élt roma lakosság, annak társadalmi státusa
teljesen más volt, mint a 70-es évektől beáramlóké. Míg a hagyományosan,
a XIX. századtól a Józsefvárosban viszonylag kis számban és lokalizáltan élő
romák - ahogy arról a későbbiekben szó lesz - a cigány társadalom legfelső
rétegeihez, legfőképpen a muzsikusokhoz tartoztak, addig az újonnan beköl¬
tözők éppen a társadalom aljáról, a falusi mélyszegénységből érkeztek. A 70¬
es években történő cigánytelep-felszámolás után tömeges bevándorlás kez¬
dődött, a vidékről (főleg Észak-Magyarországról) a fővárosba érkezők pedig
elsősorban az addigra értékét vesztő, elhanyagolt városrészekbe költöztek.??
Ez a lakosságcsere együtt járt az államszocialista időszak jellemző lakás¬
állományba való beavatkozásaival: a lakások államosításával, a társbérlete¬
sítéssel, a házak karbantartásának elmaradásával, illetve az épületek folya¬
matos lerobbanásával.? Ezen eljárások mellett Tomay Kyra városszociológus
a második világháború alatti deportálásokat, evakuálásokat is a pesti belső
kerületek slumosodának okaként sorolta fel, melyek, felújítás vagy rehabili¬
táció híján egyre jobban leszakadtak a főváros többi részétől." A szegregáló¬
dás, a marginalizálódás és a dzsentrifikálódás, vagyis az említett belső-buda¬
pesti kerületekben lezajlott térbeli-társadalmi változások pedig mind olyan
folyamatok voltak, melyek a társadalmi polarizáció felé vezettek.
Ladányi János és Csanádi Gábor írásaikban a romák rendszerváltás utá¬
ni leszakadását, az általuk underclassnak nevezett réteg marginalizálódását
2 Bodnar, Judit 2001: Fin de Millénaire Budapest. University of Minnesota Press. 31-32.
» Ladanyi Janos, Szelényi Ivan 1998: Class, Ethnicity and Urban Restructuring in Postcommunist
Hungary. In Enyedi, György (dir.): Social Change and Urban Restructuring in Central Europe. Aka¬
demiai Kiado. Budapest. 74-75.
#3 Ladänyi-Szelenyi: i.m.: 72-74.
94 Tomay Kyra 2006: Slumosodas és varosrehabilitacié Budapesten. Tér és Tarsadalom. 95-99.