Oldal 43 [43]
42 e Köztes terek
között USsti nad Labem és Pilzen városában került erre sor). A térbeli elkü¬
lönítés ezen példái tehát rímelnek a Picker-féle, a gyarmatosításból eredeztet¬
hető, az alacsonyabb rendűnek, deviáns, veszélyes fajnak tekintettek elzárás¬
mechanizmusaira. Azonban látnunk kell, hogy a számos esetben botrányos
módon, feljelentéssel és pereskedéssel járó gettósítási gyakorlatok merőben
különböznek a nyócker gettójától: a korábban említett szándékoltság, kény¬
szer kérdése itt markánsan megkülönbözteti egymástól a valódi fallal kö¬
rülvett, elsősorban kisvárosi cigánygettókat és a budapesti VIII. kerület egy
bizonyos területén körülhatárolható , szimbolikus gettót" Említhetjük még
a Picker által is elemzett bukaresti negyed, Ferentari példáját, amely a román
köztudatban és médiában, hasonlóan a nyóckerhez, a cigány gettó, a legsze¬
gényebb és a legveszélyesebb városrész stigmáját viseli, azonban a kerület
periférikus elhelyezkedése és a kommunista időszakban kezdődő társada¬
lomtörtenete ugyancsak határozottan eltér Józsefvárosétól.?
Mindezeken túl is találhatunk ellentmondó megállapításokat az ál¬
lamszocialista időszak urbanizációjával, városszociológiájával foglalkozó
szakirodalomban. Egyes szerzők szerint a szocializmus legfőbb társadalmi
változásai a rendszer paradox jellegével magyarázhatók: elméletben azt fel¬
tételezzük, hogy a szocialista rendszer egalitárius akart lenni, minden tár¬
sadalmi osztálynak azonos lehetőségeket és jogokat biztosítva, a valóságban
azonban a korszakban erőteljes társadalmi polarizáció, különösen a már ele¬
ve alacsonyabb státuszú rétegek radikális elszegényedése ment végbe. A tár¬
sadalmi polarizáció szoros értelembe véve azt jelentette, hogy a társadalmi
hierarchia aljára szorult réteg kiszélesedett, míg az elit konszolidálódott.
A szocialista társadalmi átalakulás legszembetűnőbb eleme Weclawowicz
szerint tehát a szociális és térbeli polarizáció növekedése volt. A két legfőbb
új, és egyben szélsőséges társadalmi réteg pedig egy új elit és az úgynevezett
új szegénység volt." Ezzel szemben Bodnár Judit várostörténész és szocioló¬
gus az évezredvégi Budapestről szóló monográfiájában a közép-kelet-európai
szocialista város jellemzői kapcsán azt állapította meg, hogy ezekben a váro¬
sokban, különféle okok miatt, a szegregálódás teljes hiányát, vagy csak sok¬
kal kisebb mértékű jelenlétét lehet megfigyelni. Bodnár három fő szempon¬
tot jelöl meg: a szocializmus mint politikai rendszer uniformizáló hatását,
# City Authorities Build Ghetto Wall in Usti nad Labem, Czech Republic, 14. October 1999. http://
www.errc.org/article/city-authorities-build-ghetto-wall-in-usti-nad-labem-czech-republic/204
» Ket tanulmäny a Ferentari värosnegyedröl: Pulay Gergely: La crasma din Ferentari: Talebans
and Junkies in Texas. http://socasis.ubbeluj.ro/urbanblog/wp-content/uploads/2010/05/Pulay%20
(2010)%20-%20La%20crasma%20din%2oFerentari.pdf). Ioana Florea: To name or not to name, that
is the question about Ferentari. ııth International Conference on Urban History. ‚Cities & Societies
in Comparative Perspective’ Prague. August 29th - September ıst, 2012.
» Wectawowicz: i.m. 55.