Page 38 [38]
Városi terek, identitások e 37
cago zsidó részére értette és sem a többi szegénynegyedre (melyek slumok"
maradtak), sem az afrikai-amerikai negyedekre (melyek a Chicagói Iskola
irodalmában az övezetes városstruktúra nyomán , Black Belt”, azaz fekete
övezetként szerepeltek) nem használta ezt a meghatározást. A gettót, mint
fekete negyedet csak a 60-as évek afro-amerikai emancipációs hullámához
köthető fekete kutatók kezdték használni, Kenneth B. Clark 1965-ös, úttörő
Dark Ghetto (magyarul A fekete gettó) című könyve után. Clark műve mellett
Gilbert Ofofsky Harlem: The Making of the Ghetto című 1966-os könyve je¬
lentett még mérföldkövet, hiszen a történettudomány ettől kezdve használta
egyre inkább a gettót a fekete közösségek leírására. A 70-es évekre a fekete
gettó vizsgálata a fősodorba került, nem csak a társadalomtudományos kuta¬
tások számára, hanem a populáris kultúrában is, többek között Elvis Presley
In the ghetto című 1970-es dalával."
Herbert Gans szerint a gettó olyan hely, ahová a nem szándékos, önkén¬
telen szegregációs folyamat áldozatai kerültek. Gans külön kiemelte, hogy
bár az ő definíciója az Egyesült Államokra vonatkozott, mégis hasznos lehet
például a közép-európai romák helyzetével való összehasonlításkor." A get¬
tó legfontosabb jellemzője Gans szerint tehát az, hogy oda egy stigmatizált,
diszkriminált kisebbség nem magától, hanem kényszer hatására költözött, ez
pedig alapvetően különböztette meg az etnikai városnegyedtől vagy enklá¬
vétól, ahová bizonyos kisebbségek, etnikai csoportok szándékoltan költöztek,
maguk választva a szegregálódást. Miben különbözik tehát a gettó más, sze¬
gény, bevándorlók vagy más etnikai kisebbségek által lakott városnegyedek¬
től? A radikális szegénység, leszakadás különbözteti csak meg azoktól, vagy
van valami saját, inmanens jellemzője? Mario Luis Small szerint az Egyesült
Államokban két fő meghatározása van a gettónak: az első csak demográfiai
jellemzőként használja a szegény feketét által sűrűn lakott városnegyedekre,
a második, elsősorban Loic Wacguanthoz köthető , erős koncepció" viszont
a gettót intézményként láttatja. Az ,erős koncepció" azt sugallja, hogy a gettó
egy koherens jellemzőkkel (rossz állapotban lévő épületállomány, bűnözés,
elnéptelenedés, társadalmi izoláció) rendelkező városnegyed, amely így egy
univerzális és homogénnek tekinthető entitás." Bár a gettó homogeneitását
sokan, többek között Mario Small is kritizálják, a gettósodás folyamatának,
6 Tomay Kyra a slumról és annak budapesti vonatkozásairól szóló cikkében , építészetileg, fizikailag
erősen leromlott állagú, túlzsúfolt területként" definiálja a stiumot. Tomay Kyra 2006: Slumosodás
és városehabilitáció Budapesten. Tér és Tarsadalom. 20. évf. 93-107.
7° Haynes, Bruce - Hutchison, Ray 2008: The Ghetto: Origins, History, Discourse. Symposium of the
Ghetto. City and Community. 7:4. 348-350.
7 Gans, Herbert J. 2008: Involuntary Segregation and the Ghetto: Disconnecting Process and Place.
Symposium of the Ghetto. City and Community. 7:4. 353.
7 Small, Mario 2011: Four Reasons to Abandon the Idea of „Ihe Ghetto”. Symposium of the Ghetto.
City and Community. 7:4. 389-393.