Page 33 [33]
32 e Köztes terek
történelmi és historiografikus jelenségek. Green szerint az etnikai városne¬
gyed fejlődésében két fő állomást figyelhetünk meg. Az első a funkcionális és
kulturális fázis, melynek során a helyet a lakosok legszükségesebb igényeik
kielégítésére használják (vagyis, lényegében az azonos anyaországból beván¬
dorlók vagy más etnikai csoportosulások segítik egymást). A második egy
hosszabb és komplexebb fázis, mely során kialakulnak a találkozóhelyek,
a különböző kapcsolódási pontok. Ilyenek lehetnek egyes kávézók, éttermek,
a bevändorlé/etnikus média megjelenése, illetve a különböző szervezetek,
civil kezdeményezések." A Green által a második fázishoz sorolt jellemzők
annak ellenére detektálhatóak voltak a VIII. kerület 20. századi történetében,
hogy az etnikai kitétel (a kerületbe az elmúlt évtizedekben beköltöző afrikai¬
ak és ázsiaiak ellenére) elsősorban az itt élő romákra vonatkozott.
Green mindazonáltal fontos különbséget tesz az észak-amerikai értelem¬
ben használt , etnikai negyed" és gettó fogalma között. Szerinte a fent vázolt
városi tér típus semmiképp sem lehet gettó, sem annak klasszikus, sem mai
értelmében, mivel egy városnegyed sosem kizárólagosan , kínai" vagy , feke¬
te". Ebből következően azt is látni kell, hogy az etnikai városnegyed határai
folyton elmozdulnak, homályosak. Azt tehát, hogy mit tekintünk etnikai
városnegyednek, nem csak az ott lakó társadalmi csoport határozza meg,
hanem az őket kutató történész, társadalomtudós, illetve a negyedet elha¬
gyók, az onnan elköltözők is. Ugyanannak a negyednek eltérő reprezentációi
lehetnek: erre jó példa a párizsi Marais negyed, mely a különböző tekintetek
fényében felfogható zsidó, homoszexuális, vagy éppen a régi, történelmi Pá¬
rizs negyedének is, de említhetjük Belső-Erzsébetvárost is, mint zsidó-, vagy
éppen , bulinegyedet". Green ezen megállapítások fényében felteszi a kérdést,
hogy vajon egy városnegyed kulturális identitása és definíciója csupán a rá
vetülő tekintettől függene?
A nyóckerre tehát hiába tekintünk úgy, mint etnikai térre, a Green sze¬
rint az etnikai városnegyedeket jellemző , belső gyengeség" feltétlenül igaz
rá. Vagyis hiába kötjük egy adott etnikai csoporthoz a teret, a csoport nem
minden tagja lakik az adott térben, ahol viszont a csoporttagokon kívül má¬
sok is laknak. A feltételezett belső egységesség, homogeneitás sem állja meg
a helyét, mindenképpen számolni kell ugyanis a belső differenciálódással, az
ellentétekkel, a közösségen belüli/aluli társadalmi kapcsolatokkal." A lokális
heterogeneitás kérdését szemléletesen illusztrálja Heike Hanhörster Marxloh
negyedről szóló tanulmánya. Hanhörster Duisburg Marxloh negyedében ké¬
szített kvalitatív kutatást, hogy az egykor ipari, mára elszegényedett, margi¬
© Green, Nancy 2002: Le quartier ethnique en formation et transformation. In Pouillon, Frangois et
al (eds.): Lucette Valensi a l'œuvre. Une histoire anthropologique de l'Islam méditerranéen. Editions
Bouchene. Paris. 178.
“Green: i.m. 181-182.