Page 27 [27]
VÁROSI TEREK, IDENTITÁSOK
Városnegyed, guartier, neighborhood
A nyócker identitásának megragadásához először definiálni kellett magát
a városi teret, amely egyszerre szolgált otthonául a vizsgált kulturális gyakor¬
latoknak, és szimbolizált önmagában is egyfajta (etnikai) identitást; önmaga
jelképévé válva. A rendszerváltás utáni nyócker szubkulturális értelemben
gyakran, illetve egyes városszociológiai értelmezések szerint is gettóként tűnt
fel, a tér meghatározásának szempontjából pedig városnegyednek számít.
A városnegyed fogalma eltérő hangsúllyal és jellemzőkkel szerepel a szocio¬
lógiai, a történeti és a földrajzi szempontú írásokban; mégis, mind a francia
guartier, mind az angolszász neighbourhood esetében egy politikailag, gaz¬
daságilag és társadalmilag erősen befolyásolt tér konstruálódik; amelynek
jelentései időben is élesen elkülönülhetnek. A francia kifejezés fogalomválto¬
zatai közül ebben a könyvben különösen releváns lehet az 1982-ben meghatá¬
rozott , sérülékeny negyedek" (guartiers sensibles) kategória, amely politikai
üggyé formálódva, összefonódott a banlieue-k és citék, vagyis a bevándorlók
lakta, patológikusnak láttatott külvárosi városrészekkel." Az angolszász ne¬
ighborhood tanulmányozásának periodizációja korábbi választóvonalakra
épül; sokszor arra a bináris értelmezési keretre, ami a Ferdinand Tönnies¬
féle Gemeinschaft (közösség) és Gesellschaft (társadalom) alapján a 19. és 20.
századi városnegyedeket állította szembe egymással. A városnegyed eseté¬
ben így a korábbi időszakot a szorosan kapcsolódó közösségek jellemezték,
utóbbit pedig átmenetinek vagy túlélőnek ábrázolták; az előtte-utána percep¬
ciója tehát az erejük teljében lévő, illetve a már hanyatló szomszédságokat
tükrözte vissza." Mindkét említett kategorizáció esetében feltűnő a fogal¬
makhoz kapcsolódó értékítélet, vagyis az a feltételezés, hogy létezhetnek , jó"
és , rossz" városnegyedek. Magyarul mindkét kifejezés releváns lehet, legyen
szó a hely önnön meghatározásáról, illetve antropológiai jellegű megköze¬
lítésekről vagy éppen az önkormányzat, illetve a Rév8 által megkonstruált
Magdolna negyedről. A nyócker, a vizsgálati közeg tehát nem kerület, nem
egy adminisztratív területi egység és nem is pontosan lemérhető, körülha¬
tárolható utcák, terek összessége, hanem egy ennél absztraktabb és komple¬
xebb városi tér.
4° Vieillard-Baron, Hervé 2011: Banlieue, quartier, ghetto: de l’ambiguité des définitions aux représen¬
tations. Nouvelle revue de psychosociologie. 2:12. 37.
* Garrioch, David-Peel, Mark 2006: Introduction. The Social History of Urban Neighborhoods. The
Journal of Urban History. 32: 5. 664.