Oldal 26 [26]
Bevezetés e 25
sadalmi helyzete, etnikai-felekezeti jellemzői és foglalkozási összetétele) csak
részlegesen segítettek volna megérteni, mit gondoltak a kortársak az adott
városnegyedről. Szívós szerint tehát elemezni kell a sztereotípiákat és előíté¬
leteket, valamint a tapasztalatokon vagy helyismereten alapuló , képalkotást"
is; az ezekből összeálló imázst pedig vizsgálni a városi folklórban, illetve
a kollektív emlékezetben." A nyócker identitásának vizsgálatakor is éppen
az imázs került a központba, legfőképpen azért, mert a várostörténetírás szá¬
mára bevett forrásanyagokból alig-alig lehetett volna megismerni a romák
lokális történetét. A helytörténeti munkákból, összeírásokból, építészet- és
társadalomtörténeti munkákból a kerületi romák vagy teljesen hiányoztak,
vagy csak bizonyos típusú (például rendőrségi) dokumentumokban, megha¬
tározott és sokszor erőteljesen pejoratív narratívákon (a bűnözés, veszélyes¬
ség, patológiás lét diskurzusain) keresztül bukkantak fel. Ennek a hiánynak
és a stigmatizáló beszédmódnak az ellensúlyozására, illetve a megalkotott
képek láttatása céljából igyekeztem minél szélesebb merítésből keresni for¬
rásokat, vizsgálandó példákat. A nyócker hip-hop dalok szövegein, egykori
roma fesztiválok rekonstruálásán, a roma kulturális központok, helyszínek
bemutatásán keresztül történő identitás-épülése egy olyan, hibrid helynek
állít emléket, ami mára talán már nem létezik és a nyilvánosság felé kevés
nyoma van, mégis, pár évtizedig meghatározó kulturális jelentőséggel bírt
nemcsak a romák, hanem a többségi társadalom számára is. A Köztes te¬
rek tehát egyfelől utal a veszélyesség diskurzusai és a rehabilitáció együttes
hatására részben vagy teljesen átalakuló józsefvárosi utcákra és terekre. To¬
vábbá, magába foglal néhány, a lokális erőtérben különös jelentőséggel bíró
intézményt, mint a Roma Parlament vagy a Kesztyűgyár. Végül pedig, tartal¬
maz minden olyan liminális, Budapesten korábban és máshol nem jellemző
kulturális gyakorlatot, amely átírta, de legalábbis megzavarta a társadalmi
normákat és hegemónikus tudást. A könyv címe tehát egyszerre utal fizikai
és metaforikus terekre, a köztesség pedig arra a rendszerváltás után kibon¬
takozó, a hibriditás fogalmaival leírható állapotra, amely a stigmatizáltság és
a figyelő tekintetek között alakult ki, megkonstruálva a nyócker egyedülálló,
rendszerváltás utáni identitását.
39 Szívós Erika 2014: Dobócia történetei: a Belső-Erzsébetváros a pesti köztudatban a két világháború
között. Korall. 15:58. 114.