Oldal 24 [24]
Bevezetés e 23
na Negyed Program egy, már megvalósult színterét, a nyócker szimbolikus
központját, a Mátyás teret és az ott található Kesztyűgyár Közösségi Házat
vizsgálva a szöveg megfelelően reflektálhat a térhasználat rehabilitáció során
való átalakulására, valamint a helyi társadalom, közösség konkrét térhez, il¬
letve helyhez (Kesztyűgyárhoz) fűződő viszonyára. A Mátyás tér átalakulás¬
hoz kapcsolódó lehetséges értelmezések relevánsak lehetnek a könyv során
bemutatott városnegyed és lakói, a városi térben élő többségi és kisebbségi
társadalom, valamint a nyócker kívülről való megítélése és az ott lakók belső
reprezentációi között húzódó viszonyrendszerek szempontjából is.
A hiányosságok ellenére sokszínű forrásanyagot, különféle léptékeket és
megközelítéseket, elemzési szempontokat tartalmazó kutatás - Genevieve
Fabre és Robert O’Meally nyoman - arra is vállalkozott tehát, hogy a nyóc¬
kert mint egyfajta roma lieux de mémoire-t láttassa.? A Nora fogalmát úttörő
módon alkalmazó szerzőpáros a History and Memory in African-American
Culture című tanulmánykötet előszavában a két fogalom használatát, illetve
polarizálódását a kisebbség-többség szempontjából vizsgálta. Hivatkoztak
Werner Sollors gondolatára, miszerint időnként maga a történelem fogalma
is magában hordozza a szándékos kirekesztést, például Hegelnél, aki Afrikát
és Amerikát a történelmen kívül láttatta. Sollors szerint így az emlékezetnek
az ellentörténelem egy formájává kell válnia, szembeszegülve a kizárólagos
Történelem hamis általánosításaival. Ennek ellenére a szerzők nem akar¬
tak megrekedni abban a sablonos, leegyszerűsítő felfogásban, amely szerint
a történelem a fehéreké, az emlékezet pedig a feketéké lenne, hiszen a két
fogalom ilyen módon nem leválasztható egymástól, így döntöttek a kettőt
összekapcsoló emlékhelyek fogalom alkalmazásánál. A kulturális gyakorla¬
tokra kiterjesztett értelmezésük segített, hogy az amerikai fekete identitást
a történelmi folyamat részeként mutassák be, integrálva különböző művé¬
szeti, szóbeli, kommunikációs példákat, tehát belefoglalva többek között
a bluest és más, fekete eredetű zenei stílust, táncokat, festményeket, épülete¬
ket, különféle szóbeli kifejezésmódokat.
„A fekete és ismeretlen költők", "5 a nem professzionális történészek em¬
lékezetén keresztül újraírt történelem olyan inkluzív folyamat volt tehát,
amelyben a fekete múlt fragmentumai (mások mellett versek, regények) meg¬
örzödhettek.” Az egyéni emlékezet, az önéletrajzok, rabszolga-narrativak és
más források kollektív közösségi emlékezetté formálása olyan modell, ame¬
lyet a kortárs roma identitás egy városi térben történő rögzítése során is ér¬
5 Fabre, Genevieve-O’Meally, Robert 1995: History and Memory in African-American Culture. Oxford
University Press.
3° Fabre és O’Meally itt James Weldon Johnson afro-amerikai költő O Black and Unknown Bards
című versének címére utaltak.
7 Fabre, Genevieve-O’Meally, Robert: i. m. 7-8.