Page 16 [16]
Bevezetés e 15
Ami a hibriditás konkrétabb, a magyarországi társadalmi-történeti kon¬
textushoz kapcsolódó kutatási lehetőségeit illeti, érdemes Annabel Tremlett
gondolataira utalni, aki a hibriditás fogalmát a roma etnicitással, identitással
összefüggésben emelte ki, épp a magyarországi roma-kutatások lehetséges új
irányainak kapcsán." A Bringing hybridity to heterogeneity in Romani Stu¬
dies című cikkében Tremlett Stuart Hall 1996-os, kanonikussá vált Új etnici¬
tások című írásának gondolatai nyomán három módszertani lehetőséget em¬
lit a hibriditás roma identitás-kutatással kapcsolatos konceptualizálásáról."
Röviden összefoglalva Hall elméletét, az 1980-as években egyfajta változás
ment végbe a , feketeség" reprezentáció-politikája terén. Míg korábban csak
egy bináris összefüggés volt a fetisizáló, marginalizáló reprezentációk pozi¬
tívabb fekete képre való váltásában, addig a fordulópont után sokkal komp¬
lexebb megjelenítések születtek, amelyek különböző, gyakran ellentétes vé¬
leményeket, társadalmi tapasztalatokat, társadalmi identitásokat tükröztek,
beismerve a , feketeség" megkonstruáltságát. Stuart Hall szerint tehát egy
jelentőségteljes változás ment végbe az angliai fekete kultúrpolitika terén,
amely változásnak ő két fázisát vetíti fel: egy elsőt, amely már befejeződött, és
egy másodikat, amely még éppen csak elkezdődött. Az első korszak, a repre¬
zentáció viszonyainak politikája Hall szerint a , fekete tapasztalatot" egyéni
keretbe helyezte, egy hegemón identitással. Ebben a megközelítésben a brit
kultúrában a feketék kizárólag a marginalizáltságukban jelentek meg, vagyis
elnyomottként a reprezentációknak csak a tárgyai voltak, de nem alanyai. Ez
tehát kétségkívül a fekete tapasztalat egy sztereotipizáló, leegyszerűsítő képe
volt. A második, a reprezentáció politikája mindazonáltal nem helyettesítette
az előzőt, csupán kritizálta annak reprezentációs kapcsolatait. Tehát a fekete
kultúrpolitika új fázisa nem felváltotta az előzőt, hanem újraszervezte, át¬
pozícionálta azt; , a fekete művészeknek most már két fronton kell küzde¬
niük". Ahogy Pulay Gergő a roma zene kapcsán láthatóvá tett etnicitásról
szóló tanulmányában magyarázta, az első fázis az , autentikus" vagy , nem
autentikus" dichotómiájával különböztette meg a megmutatkozás lehetséges
formáit, a második pedig tovább tekintett a feketeség megjelenítésének el¬
szigetelt eseteinél, és így a fekete populáris kultúrát meghatározó mélyebb
struktúrákról is számot tudott adni."
5 Tremlett, Annabel 2009: Bringing hybridity to heterogeneity in Romani Studies. Romani Studies.
19:2. 147-168.
16 Hall, Stuart 1996: New Ethnicities. In David Morley, Kuan-Hsing Chen (eds): Stuart Hall Critical
Dialogues in Cultural Studies. Routledge. London-New York. 441-450.
7 Pulay Gergö 2010: Az etnicitds lathatova tétele. Roma eléadok kulturalis politikaja Budapesten. In
Feischmidt Margit (szerk.): Etnicitas. Különbsegteremtö tarsadalom. Gondolat-MTA Kisebbségku¬
tató Intézet. 353.