Oldal 14 [14]
Bevezetés e 13
oldalon pedig ott maradtak a leomlott bérházak, a kíméletlenül lepusztult
negyedek, a magukra hagyott utcák és szomszédságok, mint pl. a Magdolna
és az Orczy negyed a Józsefvárosban, vagy a Jász utca környéke Angyal¬
földön, az épületek és negyedek felújításával járó , szegénytelenítésnek" és/
vagy , cigánytalanításnak" áldozatul esett, korábbi lakásaikból kiszorított
családok (Ladányi 2007).°
Árnyalva a sokat kritizált kettős város elméletet, véleményem szerint a rend¬
szerváltás utáni évtizedek nyóckere olyan hibrid helyként volt azonosítható,
amelynek komplex identitásában egyaránt benne foglaltattak a Ladányi Já¬
nos által leírt lepusztult, magukra hagyott utcák és szomszédságok , gettói",
a videoklipek, dokumentumfilmek által mediatizált és kommercializált mul¬
tikulturális negyed, valamint számos olyan, a kisebbségi önszerveződést és
örökségképzést célzó gyakorlat, ami otthonosabbá, befogadóvá tette a roma
lakosság számára a városnegyedet. A sokszor marginalitásán, leszakadott¬
ságán keresztül értelmezett városrész ráadásul földrajzi szempontból egyál¬
talán nem periférikus, hanem Budapest központjában található. Ahogy Rob
Shields fogalmaz, a marginális városnegyedek nem földrajzi értelemben,
hanem elsősorban a tér kulturális rendszereinek perifériáján helyezkednek
el, olyan képeket, stigmákat viselve magukon, amelyek elválaszthatalanokká
váltak bármilyen, valaha volt, empirikusan mért identitástól." A stigmatizált
nyócker roma emlékezete tehát nehezen megfogható, a könyvben elemzett
példák többsége a kulturális periférián maradva szűkös hatósugárral bírt,
a sztereotipizálás és egzotizálás mellett kevés olyan kulturális gyakorlat ma¬
radt fenn, amely komplexebb és hitelesebb képet nyújtott volna.
Városi térről, emlékezetről és térbeli identitásról beszélni a térbeliség,
elsősorban Lefebvre a tér társadalmi termeléséről szóló elmélete, Foucault
heterotópiái vagy De Certeau A mindennapi élet gyakorlatában megírt vá¬
rosi sétái óta azt jelenti, hogy a tér többé nem egy eleve adott, megváltoz¬
tathatatlan keret és nem is valamiféle statikus, objektív valóság, hanem tár¬
sadalmi konstrukció, amelyet az emberi tevékenység , termel". Íly módon
az is magától értetődőnek tűnhet, hogy a különféle társadalmi csoportok
azonosságtudatukat részben helyhez kötik, ez pedig állandóságot, történel¬
mi folytonosságot kölcsönöz identitásuknak. Így a puszta helyekből olyan,
jelentésekkel átszőtt terek jönnek létre, amelyek az emlékezet, asszociációk,
interakciók alapján felfogott entitásokként, történetekbe ágyazódva hordoz¬
9 — Niedermüller Péter 2009: A kettészakadt város. Fordulat. 7. 139.
© Shields, Rob 1991: Places on the margin. Alternative Geographies of Modernity. Routledge. London. 3.
4 Berki Marton 2015: A térbeliség trialektikaja. Tér és Tarsadalom. 29:2. 6.