Oldal 209 [209]
208 K. NÉMETH ÁNDRÁS
vallatásban így emlékeztek: , Midőn esztendeig laktam itt az Partban az haborusagnac
ideje" (Dömötör 1943: 402—403), 1676-ban pedig olyan embert említenek, aki , ozz
(a partban) lett ez vilagra" (Jankó 1902: 174).
Szabó József nyelvész a hódoltság földrajzi nevekben megmaradt nyelvi marad¬
ványainak feldolgozása során a törökökkel kapcsolatos építmények között külön
csoportot alakított ki , alagút, haz, híd, lyuk, pince, vaskapu" címszó alatt. Ezek
között a már részletesen bemutatott Török-likak mellett további négy ugyani¬
lyen helynevet találunk a Dél-Dunántúlon, hármat Somogy megyében (Gamás,
Osztopán, Ötvöskónyi), egyet pedig Veszprémben (utóbbi sziklarepedés, amely
állítólag török őrhely volt) (Szabó 2008: 47—52). Ezeket az adatközlők pinceszerű
mélyedésnek (Gamás), partoldalba vágott pinceszerű üregnek (Osztopán), török
hódoltság idejéből való alagút bejáratának (Ötvöskónyi) tartották, joggal feltéte¬
lezhető tehát, hogy esetükben is az ismertetett búvólyukainkhoz hasonló objek¬
tumokról lehet szó. Megjegyzésre érdemes, hogy a számos, Török-pince néven
feljegyzett jelenség között is lehetnek ilyenek (Patosfa, Vásárosbéc, Zselickislak),
bár olykor gyanítható, hogy valóban elhagyott lyukpincéről (Berkesd, Szakcs),
nem pedig összetettebb járatokról van szó. Ilyen egykori lyukpincék lehettek a
Likas-hegytől délnyugatra kb. 2 km-re, szintén a gyulaji erdőben fekvő kerékdom¬
bi , rác pincék", amelyek egy 1911-ben született erdész visszaemlékezései szerint
feltételezhetően az egykori itt élő rácok építették bűvóhelynek a törökök, illetve később
az osztrákok idejében" és egy közel kerek domb oldalában szabályosan helyezkedtek
el. + Terepszemlenken a mai — beszedes nevü — Rác-völgyben azonosított török
kori település felett, attól kb. 400 méterre húzódó, meredek oldalú dombvonulat
tetejének a faluhellyel átellenes oldalán, egymással párhuzamosan három, 6-8
méter hosszú, 1-2 mély horpadást azonosítottunk, közvetlenül a dombtető szélén.
255 Koruk és funkciójuk pusztán a hagyomány alapján természetesen nem határoz¬
ható meg, de figyelemre méltó közelségük az említett településhez, és a pincék,
valamint a közeli völgy nevében található népnév, ami alapján talán a hódoltság
korára valószínűsíthetjük eredetüket.
Magyarország nemkarsztos barlangjainak 2015. évi listája hazánkban 995 ter¬
mészetes barlangot és 1511, barlangnak titulált mesterséges üreget tartott számon,
közéjük értve a legutóbbi időkig használt barlanglakásokat is. A Dél-Dunántúlon
ezek közül a Mecsekben nyolc, a Geresdi-dombságban egy, a Mezőföldön kilenc,
a Somogy-Iolnai-dombságban 120 mesterséges üreg található (természetes barlang
754 Kupás Deák 2019, 35.
755 A szerzők terepbejäräsa, 2020. mäjus 22. Köszönjük Majth Zoltán a helyszín azonosításában
nyújtott segítségét.