II. Legkorábbi említése az 1864-es Pesty Frigyes-féle helynévgyűjtésből való:
.4 fentebbi Malombegybe van a" nevezetes búvó lik — több osztályokra osztva bent több
ülő padok és tüzhelyek léteznek s kifaragott vak ablak lukak csak nem kővé keményedve
melynek bejárása ma holnap a" zivatar által bétemettetik s lukja kevéssé látható — a
régi kurucz világot juttatják eszünkbe." (Pesty 2001: 273). Egy 1936-os leírás említi a
, Likas-domb oldalán" fekvő, állítólag 36 szobás barlangrendszert, amelynek bejárata
fölött IV. Béla címere látható, és egyik termében kőből készült asztalok és székek
vannak. A szerző már csak az uradalmi erdész segítségével találta meg a , szűknyilású
üreget", amelyben „kilenc kisebb nagyobb helység ép, ezek egymással lyukakkal vannak
összekapcsolva, az egyikben csakugyan megvannak a fal mellett köröskörül a kőlócák,
ez ugylátszik valami tanácskozóterem lehetett". Kiderült, hogy az említett címer
valójában egy a löszfalba 1887-ben bevésett magyar címer; az erdész szerint nem
tatár vagy török kori, hanem Patkó Bandi és testvére búvóhelye volt (Margittay
1936: 43-44). Gönczi Ferenc gyűjtése szerint Bábony lakói Patkó Pista lakásának
tartották , a Ságvártól nyugatra eső, ugynevezett Cseres erdőben levő alagutat is, mely¬
ben 12 szoba volt". (Gönczi 1944: 290). Az újabb hagyomány Betyár-tanya néven
ismeri, és a tatárok elől menekülő lakosságtól eredezteti (SMFN: 166 — 39/134).
A település nemrég megjelent monográfiája csak a betyárok búvóhelyeként tár¬
gyalja (Gärdonyi 2010: 84).
III. 2013-ban Eszterhás István, Szentes György és Tarsoly Péter felmérték
a járatot (97. ábra).
Leírásukat érdemes szó szerint idéz- en
ni: , Készítői valószínűleg több generáción BETYÁR-BARLANG,
keresztül egy 12 kisebb-nagyobb fülkéből
Felmérte: Bognár Zsolt, Eszterhás istván, Tarsoly Péter 2013. aug. 6-án
álló, aszimmetrikus labirintust véstek itt Az üreg hossza 62.76 mn megdssága 0.50 és 2.19 m közöltvéltekezk,
a löszbe. Készítésének ideje ez esetben is is¬
meretlen, de bizonyára több száz éve Ré- N
szült. [...] Bekarcolt nevek, monogramok,
datumok ez üregben is böven vannak.
A legrégebbi évszám 1887. Az üregrendszer
teljes hossza 52,75 m, magassága az 50 és
213 cm között, szélessége a 60 és 320 cm
között váltakozik. Ha a bejárattól jobbra
indulunk, akkor az I. majd a II. szobába
kuszhatunk. Ex utobbi egy elosztó hely a
97. ábra. Ságvár-Betyár-barlang, A rémai számok a szobákat jelölik.
alaprajz (Eszterhás 2013 nyomán)