Page 177 [177]
176 K. NÉMETH ÁNDRÁS
utáni években készítette.) Bregovics Pál tamási plébános így emlékezett a helyszín
1800 körüli állapotára, a kosbai templom leírása után: „Atellenben a »Likas-hegy«,
melynek üredeke igen messze terjedt és abban sok cellák vannak most is épségben, amikben
valaha laktak.” (Papp 2000: 155).
1824-ben Moldoványi József — bizonyára Farkas Pál nyomán — a kovetkezéket
írta: , Tamási városa mellett fekvő erdőben ezek előtt egynéhány esztendőkkel találta¬
tott egy hoszszu lyuk a begybe pintze formára bévájva, mellyben egy hoszszú Ambitus
vagyon, kisded szobátskákra, és egy ebédlőre felosztva: minthogy pedig a templom om¬
ladékja mindjárt ezen jelenvés mellett látszatik lenni, az a közvélekedés, hogy ezen föld
alatt való lakásban a Törökok ideje alatt Barátok laktak, kik magokat minden emberi
társaságtól, és a Pogány ellenségnek nyomorgató karjaitól ezen vadonban meghúzván,
a haza" megszabadításáért titkon végezék ájtatosságaikat." (Moldoványi 1824: 64).
Az 1828. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a kosbai templomhoz közeli
Likas-hegyben lévő lyuk egészen a szomszédos Pári faluig elnyúlik, a barlangba bevájt
különböző cellák olyanok, mintha szerzeteseké lettek volna (Brüsztle 1880 IV.: 678).
Szalay Antal tamási káplán 1830-ban így írt a mezővárost ismertető művében: , Iz
vagyon a Tamási bires vadas-kert, mellyről alább; ezen puszta erdei" egyike likas hegynek
bivatik, mint hogy itt néhány évek előtt egy likra találtak, mellybe béereszkedvén ollyan
helyre jutottak, hol osztálos teremeket, mint hajdani lakásokat lehetett megkülönböztetni.
Minő szigoru környűlállás szorított legyen ide lakókat, régen födi a" sűrű homály; most
ezen likba ereszkedni nem tanácsos többé szakadozásai miatt; ezen helyhez nem messze
állott hajdan a’ Kosbai kápolna, mellynek már csak helye mutattathatik [...]" (Szalay
1830: 86—87). Az 1864-es Pesty Frigyes-féle dűlőnévgyűjtés csaknem szó szerint
megismételte Farkas Pál leírását (csak a déli folyosóról szóló részt rövidítette le), és
átvette a jegyző alaprajzi vázlatát is, némileg módosítva a mécsesek helyén (Gaál
— Kőhegyi 1977: 312—313).
Az 1890-es évek elején Tamási vezetői így számoltak be az objektumról Wo¬
sinsky Mór régészeti kérdőívére válaszolva: , Tamásitól a vadkertben haladva félőrányi
távolságra találhatni az úgynevezett Lyukas-begyet. Esterházy herceg kíséretével 1775-ik
évben behatolt e hegybe, s a feljegyzések szerint hat cellába juthatott el. Minő terjedelmű
ezen barlang a hegy gyomrába, ma kikutatni nem lehetett, mert a cellából-cellába vezető
átjárások csak lyuk tágasságúak. Ezen barlang :Kosbac hegy mellett van. Kosba ha nem
is nagyobb falu, de mindenesetre oly helység volt, mely saját templommal bírt." (K. Né¬
meth 2005: 137). Maga Wosinsky valószínűleg ennek alapján ennyit jegyzett meg
megyemonográfiája lábjegyzetében, a dorombosi bronzkori földvár leírása után:
,Ez erődítménytől nem messze, még a vadaskertben, az egykori »Kosba«-falu mellett
van az úgynevezett : Lyukas-hegys, melyet messze terjedő, czellás barlang jár keresztül.
Egy a barlangban elhelyezett feliratos tábla szerint I1775-ik évben Eszterházy herczeg