OCR
A TAMÁSI LIKAS-HEGY ÉS TÁRSAI. LÖSZBE VÁJT BÚVÓLYUKAK... 175 UJKORI LEÍRÁSOK, KUTATASTORTENET Első alkalommal Farkas Pál tamási jegyző említi a jaratrendszert. Téle tudjuk, hogy 1775-ben, Esterházy Miklós herceg — Tamási Miklósvár nevű városrészének névadója — első tamási látogatásakor , /. . ./ az Likas hegynek ajtaját kinyittatta, és sok urak, s mások bémentek, és meg visgálták az ürességet, de mivel már jól leszakadozott, messze nem lehetett menni, még is találtatott benne 6 czella, amint magam is Farkas Páll nótárius bent lévén más érdemes emberekkel, megvizsgáltam [...J. A jegyző alaprajzi vázlatot is készített a járatrendszerről (81. ábra). x 2 =e unse, — | Bonnie ar A us tai I: Se > je Re br. Dey he paré Ne le bt Lech ey Le 81. ábra. Tamási-Likas-hegy, Farkas Pál alaprajzi vázlata, 1800 (Farkas 2008, 43 nyomán) Három öl (kb. 5,7 méter) hosszú és 3,5 such (kb. egy méter) széles bejárata (a rajzon: 1.) keletről nyílt az erre merőleges, megközelítőleg észak-déli irányú, , ámbitusnak" (2.) mondott főfolyosóra. A folyosó nyugati oldalán egymás mellett öt kis ,ce//a” (6.) nyilt, meretük: 2,5 ölxı,; ölx7 läb (kb. 5x3x2 méter), déli részének keleti végén pedig ,egy nagy czella volt, hihető ebédlő hely" (4.). A folyosó északi vége ekkor be volt szakadva, déli vége pedig öt-hat öl (kb. 10-11 méter) hosszan rézsút benyúlt a hegy alá (5.), egy kb. két méter hosszú beszakadt rész után még egy hasonló hosszúságú folyosórészlet következett, de innen már ekkor sem lehetett továbbhaladni. Az alaprajz a főfolyosó nyugati oldalán nyolc mécsestartó falfülkét is feltüntet, egy kivételével a nagyobb terem és a legdélebbre fekvő kamra között: , Az Ambituson Meétsek helei fold Polczon láttatnak? (7.). A járatok eredetéről szólva Farkas Pál megjegyezte: , Némellyek vélekednek, hogy szerzetes remeték lakása volt, mivel ellenben által az hegy alatt templom volt, mely máig is Kosbai templomnak neveztetik, — a templom előtt a völgyben fáin forráskút vagyon." Az említett templomrom a középkori Kospa falu templomával azonos, amelynek felmenő falmaradványait az 1970-es években Torma István azonosította (Iorma 1981: 246)."? (Mint láttuk, a jegyző maga is bent járt az üregben, de a róla szóló bejegyzést csak később, valószínűleg az 1800 »: Farkas 2008: 42-43 (a k&zirat fakszimilei), 114-115 (ätiräs). 2 A templomra reszletesen: K. Németh 2015a: 164.