Page 164 [164]
74. ábra. A barátúri Kereszt-hegy
irtását és felhagyását illusztráló térkép¬
lapok és műboldfelvétel. PEL II. Térkép¬
tar, Baratur 2. (1803, Gmehling Jozsef);
Barätir 1. (kb. 1860, Kelemen Gyula);
Google Fold mitholdfelvétele, 2012. 03. 10.
Folytathatnank még a sort Abaliget, Me¬
csekrákos határának bemutatásával, ahol
hasonló jelenségek történtek. Azonban
úgy vélem, e két , szélsőséges" példa is
elég volt annak alátámasztására, hogy a 18. században változott a korábbi szántásrend.
A hosszú, a térszín egyenetlenségeihez igazodó, olykor kanyargós, és gyakran az utak
mentén, hegyhátakon végighúzódó szántók helyett a rövidebb, mértaniasan megha¬
tározott parcellák kezdték egyre-másra meghatározni a határ képét. Ebben talán az
ekék tökéletesedése, a szántás mélyülése is közrejátszhatott. Igaz, az ekék terén az
átütő újítás csak a 19. század végén érte el a Mecseket a váltóeke formájában, amivel
már a meredek domboldalak is eredményesen, akár egy lóval is művelhetők voltak.
Lényeges változást hoztak az 1860-as évek is. A földcserék és a birtokelkülöni¬
tések miatt a jobbágyság szántóállománya áttevődött a falvak közelébe, az immáron
polgári birtokok gyűrűként fonódtak a kis falvak köré. Egyúttal szűkült a jobbágyság
tényleges élettere, az erdő éléséből származó különféle haszonvétel-lehetőségek.
A régi faluhatárokból átlagosan 50—6090 az uradalmak birtokába került." Az ura¬
2066 Erről részletesen: Mâté 2013a: 156-160.