Page 158 [158]
A MECcsEK KÖZÉPKORI ÉS KORA ÚJKORI GAZDÁLKODÁSÁNAK TÁJTÖRTÉNETI EMLÉKEI 157
is megőrizte, köszönhetően talán annak is, hogy számos földdarabot egész a 19.
század elejéig használtak.
A SZÁLLÁSKERTESSÉG
A Mecsek határhasználatának az egyik legfontosabb jellegzetessége a szálláskertes¬
ség vagy kétbeltelkesség, mely biztosan fent állt a török-korban, de késő középkori
megléte sem zárható ki."" Mi is a szállásosság és miben áll a jelentősége? A nép¬
rajztudomány rengeteget foglalkozott ezzel a jelenséggel. Sajátos belterületi meg¬
osztottságot jelent, melyben a lakótér és a gazdasági tér elkülönül. A falu magjában
házak vannak, a szállásokon (istállók vagy ólak) pedig a kezes és az igavonó jószágot
tartják. Itt készletezik a szénát, itt nyomtatnak (szürübelyeken), minden fontosabb
gazdasági tevékenység ide kapcsolható. Ugyanakkor sajátos társadalmi rendet is
feltételez, pl. nagycsaládi rendszer kapcsolódik hozzá, de megemlíthetjük azt is,
hogy a szállás a férfiak szocializációjának, munkába nevelődésének helye, a férfiak
, birodalma". A jelenség tudományos felfedezője Györffy István a magyarság félno¬
mád gazdálkodási gyakorlatával kapcsolta össze és magyar kuriózumnak tartotta.
Kutatásaim szerint a Mecsek és tágabb környék 77 faluja volt szállásos, melyek
mindegyike a törököt túlélt magyar falu (Máté 2014b: 449). A 18. században újra¬
települt községek (sem a magyar, sem a német) nem lettek szálláskertesek. Tehát
megszűnt annak a szállástartó , gondolatnak" az érvénye, ami létrehozta ezt a sajátos
elrendezést. Még a mecsekiekből megtelepített falvak (pl. Döbrököz, Mágocs)
sem lettek szálláskertesek, vagyis a 18. század már nem kedvezett létrejöttüknek.
Mi: lehetett ez a szállástartó gondolat és mi volt a praktikus alapja?
— Biztosan nem a szűk belsőség miatt kényszerültek a jószág „kitelepitesere”!
Hiszen a szállások tágasabb, teresebb faluhelyeken is előfordulnak.
— Talán az állatok oltalmazása, elrejtése? Sok helyt nagyon közel, a falu mellett
voltak a szállások, tehát az elrejtés nem lehetett elsődleges cél.
— A településtörténeti adatok és a kertesség magyarországi elterjedése alapján a
jelenség összefügghet a török hódoltság kiterjedésével, vagyis egy életmódbeli,
és talán az adóztatással is összefüggő üzemviteli kérdésnek tekinthető.
— À Mecsek azonban egy másik eredeztetési megoldást is kínál. Megfigyelhet¬
jük, hogy a Mecsekben a szállások mellett 11 falunál előjön a Telek határnév,
a szállással összefüggő helynevek társaságában. Ezt a jelenséget figyelhetjük
198 Részletesen lásd: Máté 2014b.