Page 157 [157]
156 MATE GÁBOR
Szamär-hegy, Somlyó Mészkemence
» E D 6 K (563) (572) (461)
Dobos) Lipse-teté Csiszár-tető Nyárád! ] Szekernye
(330-350) (350-370) (330-350) (360-380) | (320-350)
Kantär-hegy, Rózsahegy Oldalföldek Győri piarc
(220), (218) (220-300) (280-300)
szántók kaptak helyet. Ezek fölött sikabb, elmüvelt zezö%, mezők helyezkedtek el,
területüket legfőképpen szántóként használták. A legmagasabb, meredek és sziklás
hegyeken (csúcsok) már nem műveltek földet, csak a legeltetés jöhetett számításba,
mint ahogy a völgyek is inkább ennek a tevékenységnek, és a rétgazdálkodásnak
adtak teret. A kertek és hegyi földek kialakítását, dacára a hegységi környezetnek
mégis eredményesen vitték végbe, aminek a kedvező geológiai feltételek ágyaztak
meg. A zömében középidei kőzetekből álló alaphegység tönkösödött, a feldarabo¬
lódott és lepusztult talapzaton harmad- és negyedidőszaki üledékek (köztük lösz)
rakódtak le, amin később barna erdőtalaj képződött. A , függőkertek" földje inkább
szegény, mint jól termő, de a hegyaljai falvak állattartással, szőlőtermesztéssel
kombinálva eredményesen művelték a területüket. A mecseki földek kiterjedése
Váralja, Máza és Szászvár határában lehetett a legnagyobb.
Már a középkori okleveleink is őriznek hegyi földbirtoklásra utaló megjegyzé¬
seket. Például az 1235-re keltezett (K. Németh 2015c: 246) mázai határjárás, ahol
szőlőskertekről esik szó. Szász 15. század második felében keletkezett oklevele a
mezőváros feletti hegy (Conzallhegye, a mai Kantär-hegy) tetejen fekvö 3 holdas
földet emliti (K. Nemeth 2015c: 327). Tehät fökent az elöhegyek müveleseröl
vannak adatok. A tetők régi művelésének legszembetűnőbb tanúságát az ellaposo¬
dott, magasmegyével vagy meredek szántóperemmel bíró tetők, ormok adják, és az
ezeken felbukkanó helynevek. A régi szőlők és szántók emlékét a népi emlékezet