Page 148 [148]
OCR
A MECsEK KÖZÉPKORI ÉS KORA ÚJKORI GAZDÁLKODÁSÁNAK TÁJTÖRTÉNETI EMLÉKEI I47 rendezkedtek be, korábbi mezőgazdasági gyakorlataikat (legeltetés, szőlőművelés, földművelés) felhagyták. Majd ez a tendencia folytatódott a kollektivizálással, a községek egykori hegyi területeinek (erdő- és legelőbirtokosságok, hegyi szőlők és szántók) erdősítésével. A dolgozatban példák segítségével mutatom be az erdősödési korszakokat, de kitérek a gazdálkodás jellegzetes vonásaira, a társadalmi átalakulásra és a települési rendszerben bekövetkezett változásokra is. A KÖZÉPKORI FALVAK ELHELYEZKEDÉSÉBŐL LEVONHATÓ TANULSÁGOK?? A történeti források alapján világosan látjuk, hogy Mohács előtt a Mecsek területén lényegesen több falu volt, mint a 19. században (66. ábra). A falvak döntően egyházi birtokosok (pécsi káptalan, fehérvári káptalan, somogyvári apátság, pécsváradi apátság, pécsi püspökség) kezén voltak, de a hegység északi, északkeleti, inkább © _Falutemplom nelkül O Bizonytalan fennállású falu é Templomos falu Väsärosdombé ä z Ä M MEZÖVARoS neat © © A L NAGYMANYOK Vai O var © oa _ ee szAS Móroctalu éj Szentinäria à Kolostor Merëd © [@ ragoncsa À? Petrôc vékén 161 Kiemén ® 5 — © Vázsnok áralja a = o jarja ER ‘ d" Ezd @l (Kor oBerekal Kerékliget ee. ’ sonen — Tod Szarándok Szatina © © Varasd è Szopol Barátúr OBenéga é Kovaczéna Szentimreg) sD ig PO = a 8 = 0, Málfalva Siento fől SVÁRAD SZENTLORINC 66. ábra. A Mecsek-vidék középkori települései, a mezővárosok, kolostorok és templomos belyek megkülönböztetésével, a 15. századi elnevezések alapján (rajzolta: Máté Gábor) 10 Alapadatok: BMEN I.; Horváth — Timár 1973; K. Németh — Szeberényi — Fedeles 2009; K. Németh 2015c; Reuter 1974.
