Seite 134 [134]
KÖZÉPKORI EREDETŰ MALMOK ÉS MALOMHELYEK FOLYTONOSSÁGA... 133
hetően a faluba vezető út is futott) is hozzávetőleges pontossággal megállapítható.
A malomhely régiségéről árulkodik az a körülmény is, hogy a 19. század végéig
megtartotta a falura utaló nevét, vagyis Enyedi-, illetve Enyődi malomként emleget¬
ték, a vízikönyvbe is ekképp vették fel. A tanúk közül néhányan, igaz egy hamisnak
bizonyult (a kercseligeti földesúr földszerzésének támogatását célzó) eredettörté¬
netbe szőve a török előtti falu templomának , alapításával" hozták kapcsolatba.
»[...] ott volt hdza Egyed nevii embernek, aki is azon a helen ahol mostanaban is malom
vagyon malmot csinyált vala, arul nevezték egyed malmának és mint hogy ezen ember
vagyonos ember volt az templomocskát is melynek falai látszanak ő építette, Sz. Egyed
tisztességére azon okból azt is Egyedi templomnak hívták idővel osztán falunak elpusztulása
után az Egyed nevét Enyédre forditottak, és az malmot Enyédi Malomnak, a Templomot
Enyédi Templomnak is nevezték [...]”5*
A visszaemlékez6k mindegyike régi malomhelynek nevezi az Enyödi malom helyét.
»[...] azon puszta templomot és a régi ott lévő malmot a hol most is kercseligeti uraságnak
malma vagyon" 55
Az Enyődi malom a török világban is rácok tulajdonában volt. Első ismert tulaj¬
donosa Komadin Ignatia nyergesi rac volt. A felszabadité harcok utan mar Vuitza
és testvére, Mitár Bradáskovics bírta. A testvérpár a Rákóczi-szabadságharc idején
társaikkal együtt a Dráván túlra menekült. Mitre Bradáskovics és fia Martin visz¬
szatért a tájra, azonban , félelmükben" sem a malom újjáépítését, sem a letelepedést
nem kísérelték meg.
, Volt szándékuk azon alkalmatossággal is midőn fel jöttek volt kurutz világ után, hogy
megmaradjanak, de látván malmoknak is pusztulását, s azon kívül, hogy körül belül ottan
ráczok nem laktának vissza mentek Litoban [Liptód, Baranyal].""
Az épiiletet 1711 utan a térségbe költöző magyarok építették újra. Nagy (avagy
Pap) Ignácz és Lehőcz Ádám dombóvári, valamint Cseplö Mihal szabadi lakos
lettek az árendás molnárok, akik az akkor földesúrtól Madarász Lászlótól ro évi
adómentességet kaptak."57
"54 Bari Mihaly vallomasa (60 éves, Szabadi), MNL OL P 108. Rep 92. cs. 556. f. VIII. n. 324. (1747)
55 Cséplő Mihály (46 éves, Szabadi) vallomása, MNL P 108. Rep. 92. cs. 556. f. VIII. n. 324. (1747)
56 MNL OL P 108. Rep. 92. cs. 558. f. XI. n. 424. (1747)
157 Farkas Mihály vallomása (58 éves, Szil), MNL OL P 108. Rep 92. cs. 556. f. VIII. n. 324. (1747)