Page 133 [133]
132 K. NÉMETH ANDRÁS — MÁTÉ GÁBOR
1999: 255-256; Cs. Sebestyén 1908: 58; Vajkai 1983: 351; Pongräcz 1967: 57-61).
A Kalán malom Enyőd és Szederjes falu határán feküdt, a határvonal a malom gátját
vagy tavát (pontosan meg nem állapítható) átmetszette. Feltételezhető tehát, hogy
ez a malom egy olyan korszakban létesült, amikor a korábbi birtokhatár szerepe
megváltozott, bizonyos mértékig súlytalanná vált, vagyis vélhetően a török időkben.
E két adat alapján talán nem alap nélkül gondolhatjuk, hogy a Kalán-malmot a török
hódoltság idején felköltöző rácok létesítették, egy Balkánról származó, kevésbé
termelékeny malomtípust honosítva meg a tájon. Nem zárható ki ugyanakkor az
sem, hogy a malomhely közelében a középkorban malom állt volna, mivel terepbe¬
járásunk során egy — valószínűleg a középkori Szederjessel azonosítható — települést
ettől a helytől néhány száz méterre nyugatra azonosítottunk."53
Az alsó malomhely régiségéhez ellenben semmi kétség sem férhet, mivel az a
terepbejárásunk során azonosított Enyőd középkori faluhelye alatt fekszik. Sajnos a
tanúk által a malom fölött emlegetett enyődi templomot mindezidáig nem sikerült
azonosítanunk. Ellenben a tómeder fekvése és a malomgát helyzete (melyen felte¬
53 Kercseliget, Berek. A szerzők terepbejárása, 2013. május 24.