Page 130 [130]
KÖZÉPKORI EREDETŰ MALMOK ÉS MALOMHELYEK FOLYTONOSSÁGA... 129
a vízvisszatartás rendszerét tekintve hasonlóak voltak a Kaposra telepített, több
kerékkel működő nagy malmokhoz. Tavas rendszerü malmok már a török előtt
is jelen voltak a tájon."5 Közvetett adatok révén az is gyanítható, hogy e tavakban
halgazdálkodás is folyt, mivel a tavas malmok több esetben is , barátok" birtoklá¬
sához köthetők.:" A tavas malmok előfordulásának egyik meghatározó korszaka
a 17-18. szäzad lehetett, mindezt visszakövetkeztetéses alapon állíthatjuk, a 18.
század végi térképeinkről szinte már teljesen eltűnik ez a malomtípus, holott a
század közepén még számos adat szól róluk. Korábbi számarányukra vonatkozóan
azonban még becslésre sem vállalkozhatunk. A tavas rendszerű malmok bizonyo¬
san addig működtek, amíg kevesebb ember élt a tájon, és elegendő szántóföld és
rét állt számukra rendelkezésre."7 A malomgát által felduzzasztott víztömeg nagy
területen vizenyősítette el a völgytalpakat, az így kialakuló — korabeli szóhaszná¬
lattal élve — berkeket és bozófokat halászatra, vadászatra, nádvágásra, gyűjtögetésre
és az állatok rideg (főként téli) legeltetésére használták. A tavas malmok gyakran
okoztak víztorlasztásos károkat, melyek főként a szénakészítést és a szénabetaka¬
rítást veszélyeztették."
»[...] Fatensnek tudäsdra roaszliki földben a réteknek szélén malmot csinált Mocsolági
uraság, melynek árkát mivel a vízállás almási határban károkat tett méltóságos herczegi
báznak tisztjei elvágatták, úgy a malom idővel elpusztult [...]"9
A kaszálók iránti igény növekedése, továbbá a károkozás megszüntetésének igénye
előmozdította egy másfajta elrendezés, az árkos vízejtetés általános elterjedését.
5 Halastavas malomra utalö adatunk van a Koppäny-völgyböl, Peremartonböl (Somogyacsa
határában). 1524-ben a veszprémi püspök kúriájához tartozó háromkerekű malmot említi az
urbárium, amelyet a halastóból kifolyó víz működtetett (una piscina bona et satis magna, gue
volvit molendinum trium rotarum). Kredics — Solymosi 1993: 67.
46 A Györgyi kolostor alatt fekvő halastóra egy 1756-os vizitában tesznek említést (Tóth 2002:
136.). Feltehetően az ábrahámi kolostor békatói és tüskei malomtavát is használták erre a célra.
(Ferenczi 2003: 22—23.; Szabó 20Ioa: 63—65.; Szabó 2010b: 190-191.)
47 Hasonló jelenség történt a Filep Antal (2009) által bemutatott bakonyalji és bükkalji területeken.
18 "Tó átszakadására (nem víztorlasztásos kár) már 1482-ből is van adatunk. Ebben az évben István
dömösi prépost a pálosoknak adta a prépostság Fekezhew nevű pusztáját, részben kegyesség¬
ből, részben kárpótlásul, mert az általa építtetett halastóból kiömlő víz (valószínűleg a gát
átszakadásával) a szentpáli pálosok két döröcskei (ma Somogydöröcske) malmát és rétjét
elpusztította (guia duo molendina [...] fratrum per inundacionem ex piscina per eum constructa sunt
suffocata). DAP II. 435. F. Romhányi Beatrix szerint e két malom Szentpálon állt: F. Romhányi
2010: 148.
49 MNL OL P 108. Rep 92. cs. 555. f. VIII. n. 307. (1756)