Oldal 122 [122]
OCR
KÖZÉPKORI EREDETŰ MALMOK ÉS MALOMHELYEK FOLYTONOSSÁGA... 121 (Merenyi 1904: 313). Az EKF a falu délkeleti részén, az észak felől érkező patak torkolatától keletre jelöl malmot." ) Török kori forrásból ismert malmok, feltehetően kontinuus helyen az újkorig A középkorból ismert, az újkorban is említett malmok áttekintése után csak felsorolásszerűen említjük meg azokat a településeket, ahol a török kor másfél évszázada során malmokat említenek és ugyanezeken a helyeken az újkorban is volt malom: Bonyhád, Cél, Donát, Görbő, Hidas, Mucsi, Nagymányok, Nádasd, Pincehely, Szentmáriafalva, Szerdahely, Tevel."5 Különösen figyelemre méltók azok a helyek, ahol a legnagyobb az időbeli távolság a két időpont között, és ráadásul a középkori település az újkorban sem önálló faluként, sem pusztaként nem települt újra. Donáton (ma Nagyszékely határa) 1570-ben egykerekű malmot írtak össze (Dävid 1982: 287, 304). 1866-ban a Donäti-malmot emlitik (Römer 1866: 109-110), a második katonai felmérés idején még Kis malom néven malom létezett a helyén. Görbőn (ma Pincehely-Görbő) 1565-ben és 1570-ben négykerekű malom őrölt (Dávid 1982: 287, 304). 1828-ban a Kapos átkelőjétől délre régi malmot jelölnek." Szentmárián (helye: Hidas-Malom-dűlő) 1546-ban, 1552-ben, 1570-ben és 1579ben három malmot írtak össze (Dávid 2006: 60). A Pesty-féle helynévgyűjtésben Szentmária , klastrumának" helyén akkoriban egy malom állt (Pesty 1864—1865 [2019]: 140), utóbbiról kaphatta a középkori faluhely a ma is használt Malom-dűlő nevet."7 2. KÖZÉPKORI MALMOK ÚJKORI TOVÁBBÉLÉSE RÉGÉSZETI ADATOK ALAPJÁN Néhány középkori vízimalom újkori továbbélését nem pusztán áttételes úton mutathatjuk ki, hanem szerencsés módon régészeti adataink is vannak róluk. Területünkön országosan is ritka módon két olyan középkori vízimalmot is ismerünk, amelyek helyén a 18—19. században még malom működött. Már volt szó Ábrahám település 1524-ben említett malmáról, amelyet még 1720-ban is emlitenek, de 1735 utan elhagyhattak, az EKF-en mar nem szerepel. Helyén 2009-ben Szabó Géza és Boruzs Katalin végzett megelőző feltárást. A legkorábbi malomépülethez tartozó , /egalább kéthelyiséges, rótt gerendákból készített + EKF Coll. IX. Sect. 23. n5 Az egyes helyekre vonatkozó adatokat lásd részletesen: K. Németh 2o13c. MNL OLS 16 No. 108r. (1828) — Planum 2-dum continuativae novae assumtionis fluvii Kapos... "7 Lásd az állami topográfiai térképek: EOV 24-414. szelvenyet.
