Oldal 122 [122]
KÖZÉPKORI EREDETŰ MALMOK ÉS MALOMHELYEK FOLYTONOSSÁGA... 121
(Merenyi 1904: 313). Az EKF a falu délkeleti részén, az észak felől érkező patak
torkolatától keletre jelöl malmot."
) Török kori forrásból ismert malmok, feltehetően kontinuus helyen az újkorig
A középkorból ismert, az újkorban is említett malmok áttekintése után csak felso¬
rolásszerűen említjük meg azokat a településeket, ahol a török kor másfél évszázada
során malmokat említenek és ugyanezeken a helyeken az újkorban is volt malom:
Bonyhád, Cél, Donát, Görbő, Hidas, Mucsi, Nagymányok, Nádasd, Pincehely,
Szentmáriafalva, Szerdahely, Tevel."5
Különösen figyelemre méltók azok a helyek, ahol a legnagyobb az időbeli távol¬
ság a két időpont között, és ráadásul a középkori település az újkorban sem önálló
faluként, sem pusztaként nem települt újra.
Donáton (ma Nagyszékely határa) 1570-ben egykerekű malmot írtak össze
(Dävid 1982: 287, 304). 1866-ban a Donäti-malmot emlitik (Römer 1866: 109-110),
a második katonai felmérés idején még Kis malom néven malom létezett a helyén.
Görbőn (ma Pincehely-Görbő) 1565-ben és 1570-ben négykerekű malom őrölt
(Dávid 1982: 287, 304). 1828-ban a Kapos átkelőjétől délre régi malmot jelölnek."
Szentmárián (helye: Hidas-Malom-dűlő) 1546-ban, 1552-ben, 1570-ben és 1579¬
ben három malmot írtak össze (Dávid 2006: 60). A Pesty-féle helynévgyűjtésben
Szentmária , klastrumának" helyén akkoriban egy malom állt (Pesty 1864—1865 [2019]:
140), utóbbiról kaphatta a középkori faluhely a ma is használt Malom-dűlő nevet."7
2. KÖZÉPKORI MALMOK ÚJKORI TOVÁBBÉLÉSE
RÉGÉSZETI ADATOK ALAPJÁN
Néhány középkori vízimalom újkori továbbélését nem pusztán áttételes úton mu¬
tathatjuk ki, hanem szerencsés módon régészeti adataink is vannak róluk. Terü¬
letünkön országosan is ritka módon két olyan középkori vízimalmot is ismerünk,
amelyek helyén a 18—19. században még malom működött.
Már volt szó Ábrahám település 1524-ben említett malmáról, amelyet még
1720-ban is emlitenek, de 1735 utan elhagyhattak, az EKF-en mar nem szere¬
pel. Helyén 2009-ben Szabó Géza és Boruzs Katalin végzett megelőző feltárást.
A legkorábbi malomépülethez tartozó , /egalább kéthelyiséges, rótt gerendákból készített
+ EKF Coll. IX. Sect. 23.
n5 Az egyes helyekre vonatkozó adatokat lásd részletesen: K. Németh 2o13c.
MNL OLS 16 No. 108r. (1828) — Planum 2-dum continuativae novae assumtionis fluvii Kapos...
"7 Lásd az állami topográfiai térképek: EOV 24-414. szelvenyet.