Page 102 [102]
À DÉL-DUNANTÉLI PUSZTA (1683-1735) TÂJREKONSTRUKCIOJA IOI
Mivel ez a hely egy délre néző, melegebb mikroklímájú dombháton helyezkedett
el, elsőre talán azt gondolhatnánk, hogy ültetett fenyőről lehetett szó. A fenyőfa
azonban egy másik, itt részletesebben nem vizsgált határjárásban is szerepel, ami
már felveti annak a kérdését, hogy a fenyő ültetetett, vagy természetesen, magától
újuló faj lehetett ekkoriban? Az említett közeli (de a vizsgálati területbe be nem
volt) határjárásban lucsifák (vagyis erdei fenyők) szolgáltak határjelölőként a Köblény
és Vékény közötti határszakaszon." A fákat itt nem délre néző részen, hanem egy
kevésbé benapozott, délről zárt völgyben, völgyalji helyzetben említették. Vajon ezek
az adatok a fenyő egykori természetes előfordulását jeleznék?" Erős a gyanú, hogy
igen, hiszen 20—30 km-re nyugatabbra fekvő Zselic területén a 18. században még
fenyő jelenlétét emlegetik a források, amelyek bizonyosan nem ültetéssel, hanem
természetes módon, spontán erdősüléssel keletkeztek (Reuter 1962). Ha ez így volt,
akkor feltételezhetjük, hogy a fenyő a kora-újkor hidegebb klímájával összefüggésben
a nyírhez hasonlóan, elegyes állományokat alkotva lehetett jelen a vizsgált térségben.
3. táblázat. Határon álló fák faj szerinte megoszlása
az I. táblázatban szereplő iratok alapján
I. rész II. rész
Szakaszok ! 7. 2. 3/a. | 3/b. 4. s/a. | s/b. 6. 7. Ir. Ir 6. %
1757 | 1759 | 1751 | 1745 | 1745 | 1756 | 1756” | 1765 | 1765
tölgy I 12 3 6 4 6 13 19 32 35%
bükk I I 2 18 2 20 22 24%
cser 3 I 3 I I 8 I 9 10%
hars I I 4 I 2 5 7 8%
gyertyán I 2 I 3 I 4 4%
korte I I I I 2 3 4%
szőlő" I 2 I 2 3 4%
juhar I 2 3 3 3%
mogyoró I I 2 2 2%
nyárfa I I I I 2 2%
nyir I I I I 2 2%
did I I I 1%
fenyő I I I 1%
Osszesen 5 18 7 I 5 12 31 4 8 36 55 91 100%
#9 MNLBML IV. 1. p. 3. III. 76. (1743)
99 Részletes, főként határfákkal jelölt határszakasz, halmok nincsenek.
91 Szőlőskerteknek feltételezve.