Page 95 [95]
94
Kapos
Csurgó
Kopasz-hegy
Strázsakunyhó
Szekszárdi út
Gyertyános-kút
Galamb földje
Széles kátyó
Határhalom
Vízállás
Mágocs Mocsolád út
zseyezs 'T
zseyezs e/g
Harmashatar
(Mag.-Mocs.-Bik.)
Magocs- Bikal út
ZSeyezs "H
2531 I
285
288
316
256
Olaszfalui-malom
Barandö
Asszonyakasztö
Sötet-hörö
Hardi-hörö
Szénáki mező
Keresztút
Somló-hegy oldala
Hegy
Régi kéthelyi út
Hármashatár
Ábeli-tó
Lányok hegye
Szalatnaki-tó
Ördöngösgödre
Bükkösi-tó
zseyezs "e/g
zseyezs "9
zseyezs "/
‘Il
7531
57. ábra. A vizsgált terület keresztmet¬
szeti ábrája (Máté Gábor rajza)
A fő határvonal a Kapos folyó berkeiből indul
és az Izmény-Györei-vízfolyás forrásvidékén ér
véget. Igyekeztem úgy , vezetni a határt", hogy
a táj domborzati, növényzeti és mikroklimato¬
lógiai adottságai a markánsan érvényesüljenek.
A határjárás I. része metszi a térségre (földrajzi
Völgység) alapvetően jellemző aszimmetrikus
dombsorokat (1; 2), melyeknek északi oldala
meredek, déli oldala lejtős és hosszú lefutású.
Áthalad a délre néző nagyhajmási és kápási
dombsor patakokkal tagolt lejtőin (3/a; 4), a ki¬
egészítő szakasz (3/b) pedig vízfolyások mentén
keríti a Gyertyános erdő nevű területet. A ha¬
tárjárás II. része végighalad a gerényesi domb¬
hát tetején (5/a), a kiegészítő szakasz innen
ereszkedik le és megy fel a nyugati kitettségű
Róka-hegyre (5/b), majd visszakanyarodik a
fővonalba. A fővonal a hegyhát tetején folytatja
útját Egregy felé (6), délkeleti irányban. Az
utolsó szakasz (7) kezdetben északi, majd keleti
irányultságú, dél-észak irányú hegyhátakkal,
patakvölgyekkel és kis medencékkel tagolt
területeken halad keresztül.
A PUSZTULÁS MÉRTÉKE,
A BIRTOKOK UJRAADOMANYOZASA
A táblázatban szereplő határperek idején
(1743-65) 14 község létezett. Ezen kívül a