Page 93 [93]
92 MÁTÉ GÁBOR
21 iratból ductust csak 8 tartalmaz, 2 esetben a kérdőpontok (de eo utrum?) felelnek
meg a hatarleirasnak, 11 esetben pedig a hatarjeleket a vallomastevék a tanúvallo¬
masokban (fassiones testis) soroljak fel.
2. A kérdépontok iratrész (deutrum vagy de eo utrum?) a hivatalos szemelyek
által megszerkesztett, határismeretre, puszta helyére stb. vonatkozó kérdéseket
tartalmazza, amelyeket a tanúknak tettek fel.
3. A tanúvallomások (fassiones festis) a tanúknak esküvel hitelesített visszaem¬
lékezéseit tartalmazzák.
A határ a perbe idézett tanúk , közös tudásanyaga" volt, amelyet olykor — mint már
említettük — külön ductusba rendeztek. Amennyiben a hatärleiräs a vallomäsokban
fordul elő, a tanúk általában árnyalatnyi eltérésekkel mutatják be a határt, amelyek
érzékelhetően nem is az ő szavaikat tükrözik, hanem a közösen bejárt és az írnok
által rögzített, egyfajta tömörített ismereteket. A tanúk visszaemlékezései azonban
többnyire egyediek és eltértek egymástól, mivel másként és más időben ismerték
meg a határt. Forráskritikai szempontból megjegyzendő, hogy a tanúk ellenszolgál¬
tatásért (pénz) cserében vállalták a tanúskodást, ezért nem kizárt, hogy valamelyik
fél irányában elfogultak lehettek. Persze feltehetően nem ez volt a jellemző, hiszen
a tanúk esküt tettek tanúságuk igaz voltára a hiteles személyek előtt. Az esetleges
hamisságoknak a környezettörténeti rekonstrukció szempontjából egyébként sem
lenne nagy jelentősége, mivel a szemle (ocu/ata) során, a szolgabíró és esküdtek
jelenlétében megvizsgált határpontok bizonyosan valósak voltak. A régmúltra vo¬
natkozó emlékek között pedig ha voltak is hamis, vagy elferdített tények azoknak
a maguk korában hihetőnek vagyis valósághűnek kellett lenniük.
A bemutatott iratrészek közül a legfontosabb a határleírás és a vallomás.
A ductus elsősorban a táj szerkezetét ismerteti meg, fajokat, felszínformákat, a táj
sajátosságait. A vallomásokban jóval kevesebb információt találunk a növényzetre
vonatkozóan. Ellenben a tájon végzett tevékenységekről, gazdálkodásról és a
mindennapi eseményekről nagyon értékes adatokat olvashatunk, illetőleg ez adja
a perek történeti kitekintését is, hiszen a tanúságtevők többnyire a múltbéli tájat
(20, 30, 40 évvel ezelőtti) idézték fel és szembesítették a jelennel. Természetesen
a határperek nem tükrözhetik az egész tájra jellemző tájhasználati sajátosságokat,
különösen hiányoznak az egykori falvak belterületére és azok környezetére vonat¬
kozó ismeretek. Az , eredendő hiányosságokat" a mintaterület megválasztásakor
igyekeztem kompenzálni. Arra törekedtem, hogy a vizsgált határ minél hosszabb
legyen, eltérő tulajdonságú földrészleteket tárjon fel, és elpusztult települések teljes
határát is körbekerítse. A nyomvonal kiválasztását más perek feldolgozása során és
a terepbejárásaim alkalmával szerzett empirikus ismeretek is irányították.