Page 84 [84]
A HELYI ÚTHÁLÓZAT NÉPRAJZI ÉS TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI KUTATÁSA (18-20. SZÁZAD) 83
1759
É
"Új út"
=n "Régi ut"
L. „ua "Pusztauüt"
9 IVA
5 III Völgy
> H Feltételezett mélyút
(horhos)
AMA
49. ábra. Kercseliget határán fekvő utak (rajzolta: Máté Gábor, alaptérkép: MNL OL S 16 No. 0155)
igen meredek oldalban (M) kapaszkodik fel a megyehatárt is hordozó dombhát¬
ra. Mivel ez az út a 19—20. századi térképeken már nem szerepel, jó okunk van
feltételezni, hogy az új (moderna) nyomvonal használatba vétele után jelentősége
csökkenhetett, esetleg fel is hagyhatták. A dombhát peremén lokalizált vízmosá¬
sok (50. ábra) egykoron ennek az útnak a domboldalba mélyült horgosai lehettek.
A helyszínen beazonosított vízmosások egyike az út felhagyása utáni 200—250 évnyi
erózió nyomát viseli magán (mélysége 1I méter, szélessége 8 méter). Az útprofil a
felhagyás datálhatósága miatt további morfológiai vizsgálatok (például mélyülés
ütemének kutatása) tárgya lehetne.
Kárász északi határán húzódó völgyben több határjárást végeztek a 18. szá¬
zadban. Egy irat szerint ebben a völgyben húzódott a Via Regia névvel feljegyzett
sószállító út, amelyen a Dunától Nagykanizsáig szállították a sót (Borsy 2001: 50).
Az út a 17-18. században már használaton kívül lehetett, mivel , régi útként" írtak róla.
A török alatt nemcsak ez az út, ahol a határjárás végighaladt, hanem a völgyben
fekvő középkori falvak, Bolda és Himesd is elpusztultak. Pontos elhelyezkedésük
56
Hasonló vizsgálatokra volna lehetőség más példák esetében is. Lásd K. Németh Andrásnak a
kötetben szereplő, úthálózattal kapcsolatos vizsgálatait.