Page 67 [67]
OCR
66 MÁTÉ GÁBOR a korábban közönséges -— éppen ezért kisebb érdeklődésre számot tartó — helyi utak egyre inkább egy elmúlt, vagy múlófélben lévő tájstruktúra elemeit képviselik, vizsgálatuk ezért is lehet aktuális és szükségszerű. Az utak és a közlekedés vizsgálatával társtudományok széles köre foglalkozik, a dolgozat szempontjából a történeti földrajz, a régészet, a helytörténet, az antropogén geomorfológia, a közlekedésföldrajz, és a tájtörténet érdemel különös figyelmet." A néprajztudomány a számára , kijelölt", illetőleg maga által definiált tudományos mozgástérben elsősorban a helyi jelentőségű, lokális utak és úthálózatok feltárásával foglalkozhat eredményesen, hiszen felfogása és módszerei erre predesztinálják. Az angol tájtörténész, Michael Aston ezt a vizsgálati színteret , helyi közlekedési szintként" (local communication) határozta meg és ide sorolta például a mezőgazdasági területekre, vagy a templomokhoz vezető helyi utak kutatását." E tanulmány arra tesz kísérletet, hogy egy kistáj példáján keresztül bemutassa a községi úthálózat jellemzőit, továbbá működésbeli, alaktani és történeti vizsgálati lehetőségeit. A tanulmány alapját 18-20. század kéziratos térképek, tájmorfológiai megfigyelések és néprajzi gyűjtések adják. Vizsgálataimat egy dél-magyarországi történeti kistáj, az úgynevezett Mecsekhát területén végeztem (az egykori Hegyháti járás területe). Ez a vidék két szempontból is igen alkalmas a helyi úthálózat kutatására. A vizsgált terület domborzata igen élénk, a felszín nagy részét borító harmadés negyedidőszaki kőzetek (lösz; laza agyagos, homokos kőzetek) jól erodálódnak ezért az itt zajló közlekedés általában erős vagy mérsékelt vonalas erózióval, árkolódással járt. E földrajzi adottságok lehetővé teszik az objektumok távérzékeléses, térképi és terepi megfigyelését. Az 1960-as évekig a legfontosabb közlekedési eszköz a szekér volt. Az itt élők túlnyomórészt földműves életmódot folytattak, amit háziiparral és bányászattal egészítettek ki. A közelmúltban készített interjúk segítségével a tradicionális (több évszázadra visszamenő) úthasználati sajátságok ismerhetők meg, lévén, hogy a helyi mezőgazdaság és a közlekedés színvonala évszázadok óta hasonló úthasználati igényeket tartott életben, jól lehet a vasút és a motorizáció részben újrarendezte a közlekedés erővonalait. 10 A térségre vonatkoz6 uthalozat vizsgälatok: Erdösi 1972; 1978; 1980; 1981; 1986; 1987; Glaser 1929-1930; Szakäly 1973; Pataki 1961; T. Mérey 2007. # Michael Aston a tâjképen alapulé üthälézat-vizsgälatoknak négy szintjét különítette el, országos (national), tartomänyi (provincial) kistäji (regional) és helyi (local) szintet (Aston 2002: 143-145). A helyi utak kutatásának alulreprezentáltságára utal: Taylor 1970: XIII.
