Page 56 [56]
"TOLNA MEGYE KÖZÉPKORI ÚTJAINAK RÉGÉSZETI KUTATÁSA 55
A dombsági területen fekvő, szántóföldi műveléssel nem érintett elpusztult közép¬
kori falvak talán legjobban azonosítható közlekedési pályái a templomhoz vezető
utak, ösvények. Kosbán a templom egy három irányban — észak, nyugat és dél
felé — igen meredek oldalú domb nyugati szélén helyezkedett el (Iorma 1981: 246).
A templom maradványainak délnyugati részétől a délnyugat felé lejtő domboldal
peremén több ro méter hosszan látható egy enyhén az oldalba vágódó, a faluhely
felé elkeskenyedő, majd eltűnő perem, amely iránya alapján a faluból a templomhoz
vezető ösvényként értelmezhető (26. ábra).
A falun belüli utak közül a szőlőhegyi és a templomhoz vezető úton kívül még
egy csoportot említhetünk, a Likas-hegy oldalába vájt pince/búvólyuk környezetében
futó, a búvólyukakkal foglalkozó tanulmányban már részletesen említett szekérutakat.
Ezek közül az egyik a búvólyuk bejáratával szemben, annak jobb (északi) oldalán
enyhe mélyútként, a domborzatra merőlegesen megy fel majdnem a dombtetőig, de
valamivel alatta a szintvonalakkal párhuzamos irányba fordulva, teraszútként fut
tovább észak felé. Lehetséges, hogy nemcsak a határ valamelyik távolabbi pontját
érték el rajta keresztül, de iránya alapján esetleg tovább mehetett a nyugati irányba
fekvő szomszédos falvakba, esetleg a Koppány menti Páriba. A búvólyuk közelében
egy másik bevágódott utat is megfigyeltünk: a lyuktól délre fekvő horpa felső szé¬
lének délnyugati sarkából indul egy sekély, de szabályos U alakú út, szintén a domb
teteje felé, amely az előző úthoz hasonlóan teraszútként folytatódik dél felé (27. ábra).
Azokra a feltételezhető középkori utakra — részben mélyutakra — amelyek
egyetlen középkori faluhely területén futnak össze (vagy más szemszögből nézve:
a faluból indulnak), további szép terepi példa a gyulaji erdőben fekvő Kerekes-kút
nevű lelőhely. Az ismeretlen nevű középkori falu egy mára kiszáradt — környékün¬
kön ritkán látható mély és meredek medrű -— patak kétágú forrásánál, egy délnyugat
felé benyúló kis földnyelven, a nyugat-keleti irányú patak és annak rá merőleges
mellékága között feküdt. A lelőhelynek helyet adó tisztáson ma öt különböző út —
közülük kettő helyenként mélyút — fut össze, amelyek közül négy már a második
katonai felmérés idején is létezett. A faluból a földnyelvre merőlegesen, északi
irányban indult az egyik út, amely 50 méter után 100 méter hosszan mélyútként
fut. Egy második vízszintes út a faluhelyen keresztül vezet, és a domb lábán,
nagyjából ugyanazt a szintvonalat követve megy északnyugat felé. A faluhellyel
átellenben, a patakmeder déli oldalán, azzal párhuzamosan nyugatról érkezik a
harmadik út a csomópontba, ahonnan a negyedik út délkeleti irányba hagyja el
a falut, egy északnyugat-délkeleti irányú domb lábának oldalán, a faluhely után
nem sokkal kb. 250 meter hosszan melyütk&nt bevägödva (28. äbra).’* (A ma is
34 A szerz6 terepbejäräsa, 2014. április 3.
pbej ) 4. ap 3