Page 49 [49]
48 K. NÉMETH ÁNDRÁS
Az út újabb (tehát nem a réginek mondott) szakasza a templomhely alatti szakaszon
elhagyottan, befüvesedve, de a vízszintesből indulva délnyugat felé kb. 2 méter
mélyre bevágódva ma is észlelhető (19. ábra).
Innen délnyugat felé teljesen benőtte az erdő, de a térképek és űrfotók alap¬
ján dél felé még kb. 500—600 méter hosszan követhető (18. äbra). Az útnak ez a
szakasza kétségtelenül középkori, a templomhoz, illetve a faluhoz vezethetett
Gyönk felől. További megfigyelést tettem a templom alatti réten. A Nagy-gyönk¬
völgyi-patak templom alatt folyó szakasza szabályozatlan, kanyargós, viszonylag
meredek falú, mély mederben folyik. A templom helyétől kissé északkeletre a rétről a
patakmeder felé 15-20 méter hosszú, délnyugat-északkeleti irányú, lejtős bevágás
vezet. Ez feltehetőleg egy a patakon keresztül vezető út, gázló helye lehet (20. ábra).
Már említettem a dorogi középkori templom (Ozora-Dorogi-dűlő) mellett 1740¬
ben említett utat; itt néhány további 18. századi forrást mutatok be, amelyek ekkor
már romos állapotban lévő középkori templomok közelében utakról — kétségtelenül
középkori eredetű utakról — emlékeznek meg. A pécsi egyházmegye legkorábbi,
1722-es egyházlátogatási jegyzőkönyve több ilyet is említ. Diósberény romos
templomocskája a falun kívüli dombon, a Tevelre vezető út mellett, Kisszékelyé
szintén a településen kívül, a nagyszékelyi út mellett állt, Tolna közelében pedig,
Szekszárd irányában, a királyi út mellett egy jelentősebb templomépületet írtak le
(Brüsztle 1876: II. 204, III. 343—344, IV. 723). 1754-ben egy tanúvallatás során az
egyik tanú ,a Kocsolára menő Úz mellett lévő Domboskás Helyen templom formájára
épített régiség miatt elromlott kőfalakra" emlékezett, :? amely Bak falu templomával
azonosithaté (K. Németh 2015: 154).
HELYNEVEK ALAPJAN KELTEZHETO UTAK
Országosan is ismert néhány olyan dűlőút, amelyeket nevük valamely történeti
eseményhez kapcsol, s ez által korukra is utal (pl. Római út, Katonák útja). Tolna
megyéből két ilyen utat mutatok be, mindkettő neve a török korból maradt ránk.
Szakcs határában egy 1822-es határjárás során említik a Csausz útját Szakcs,
Szántó és Törökkoppány hármas határa közelében (Horváth 1969: 188). A Pesty
Frigyes-féle helynévgytijtésben igy nyilatkoztak réla a szakcsiak: ,,az i [Plamurdok]
és k [Grablik] alatt emlitett erdő részeken, a szomszéd Török Koppány, Somogy megyei
helység határához vezető erdei ut (nem közlekedési) elnevezése nagyon valószínű, hogy
még a töröknek Magyarországoni uralmának idejéből veszi eredetét" (Gaál — Kőhegyi
# MNLOL P 108. Rep. 92. cs. 555. £. VII. (1754)